A lakás ősidők óta védelmet nyújt az embernek a természeti erőkkel szemben. Mindamellett alapvető fontosságú az egyének pihenésében, a munkaerő regenerációjában. Végül, de nem utolsó sorban a lakás megfelelő körülményeket kell, hogy biztosítson a tisztálkodáshoz, a háztartási munkákhoz, a tanuláshoz a családi és a társadalmi élethez és a kikapcsolódáshoz is.

A higiéné forradalma

A testtel és a lakókörnyezettel kapcsolatos elvárások alakulása összefüggött a természettudomány fejlődésével. A végső változást a kórokozók felfedezése érte el. A „higiéniai mozgalom” mögött azok a felismerések álltak, miszerint a fertőző betegségek összefüggésben állnak a higiénés viszonyokkal.
A tisztaság a civilizációs színvonal egyik fő mércéjévé vált. A kampányok fő címzettjei a háziasszonyok voltak: tőlük várták elsősorban, hogy a család, a lakás és a háztartás egészségi és tisztasági viszonyaiban érvényesítsék az új normákat. Ezek az elvárások (pl. a tökéletesen pormentes lakás) jelentősen megnövelték a középosztálybeli nők munkaterhelését, akik a cseléd mellett maguk is részt vettek a könnyebb és kevésbé piszkos munkafolyamatokban.

A 19. század második felében Európa-szerte alakultak a higiéniai és egészségügyi ismereteket terjesztő egyesületek. Magyarországon az 1886-ban alakult Országos Közegészségügyi Egyesület az egész „művelt osztályt” mozgósítani kívánta a higiéniai-egészségvédelmi állapotok felvilágosítás útján történő javítása érdekében. Szakembereknek szóló folyóiratok mellett az országos és helyi lapok is külön rovatokat nyitottak az ismeretek terjesztésének.
Az ezernyolcszáz nyolcvanas években került be a középiskolák tananyagába az egészségtan tantárgyként is. A népiskolákban figyelemfelkeltő olvasmányok révén igyekeztek alapvető ismereteket átadni az alacsonyabb társadalmi osztályok gyermekei számára.
###A tisztaságról napjainkban
Általában két szélsőséges véleményt lehet hallani: az egyik szerint a piszok nem árt, esetleg jót is tesz a gyereknek, hogy egészséges maradjon. A másik álláspontot a tv képernyőjén lehet látni szinte minden csatornán: csillogó környezet, fényes padló, WC-ben és konyhakövön a steril és baktériummentes környezet szinte minden háziasszony, szülő, gyermek álma és éljenek azok a tisztítószerek, mosóporok, amelyek ezt azonnal, napokig esetleg „életfogytiglan” illatosítva biztosítják. A gyanút ez utóbbiaknál legfeljebb az kelthet, hogy ezek a sűrűn lejátszott reklámok csakúgy, mint a reklámozott termékek igen drágák, tehát sokszor anyagi érdekek húzódnak meg mögöttük.
###Egészséges lakókörnyezet
Számos tanulmány példákkal bizonyítja, hogy van összefüggés az otthonok állapota és a családok egészsége között. A szegény és a gazdag országokban egyaránt kimutatható a rossz lakáskörülmények hatása a népegészségügyi kérdésekre.
Magyarországon 1,2 millió ember él olyan lakásban, amelyben nincs WC, fürdőszoba illetve az épületalapozás nélküli vagy vályogfalú. A lakosok állapota kritikus szerepet játszik a családok egészségi állapotában és a közösségek általános jól-létében.
Mikroorganizmusok szabad szemmel nem látható apró pici élőlények. Majdnem mindenhol megtalálhatók a Földön. Egyes mikrobák károsak, mások hasznosak az ember számára. Bár a mikrobák rendkívül kicsik, alakjuk és méretük igen sokféle lehet.
A mikrobáknak három fő csoportja van:

1. baktériumok:

- egyes baktériumok, károsak, betegséget okoznak, mások hasznosak az ember számára - alakjuk változatos: gömb, pálcika, csavart

1. vírusok:

- a legkisebb mikrobák - általában betegséget okoznak, de sosem hasznosak - ahhoz, hogy életben maradjanak és szaporodjanak, gazdasejtre van szükségük

1. gombák:

- többsejtűek - egyesek károsak mások hasznosak az ember számára - táplálékukat elpusztult szerves anyag lebontásával vagy gazdaszervezeten parazitaként élősködve szerzi meg.
Az életünk első hónapjaiban kezdi megtanulni a szervezetünk, hogy pl.: a bélbaktériumokra szükségünk van, nem kell és nem szabad elpusztítanunk, és melyek a veszélyes kórokozók, amelyeket a szervezetünknek fel kell ismerni és elhárító reakciót kell kiépíteni velük szemben.
###A kórokozók jelenléte otthonainkban
Baktériumok, vírusok:
Tüsszentés, beszéd köhögés során nyálcseppek hagyhatják el szervezetünket, amelyek tartalmazhatnak káros mikrobákat. A WC használat után a vízöblítés alakalmával úgynevezett aerosol képződik. Mindezek a légzés során a tüdőbe kerülhetnek, illetve a használati tárgyak felületén megtapadhatnak. Azonban a saját és családtagjaink szervezetéből kikerült mikrobákat ismerjük, megszoktuk, ezért nem szükséges (sőt, a rezisztens kórokozók elszaporodásának szempontjából kifejezetten káros) állandóan fertőtlenítő szereket használnunk. A rendszeresen tisztított felület bőven elegendő, mert az általános tisztítószerek, a természetes anyagok, mint az ecet és a mechanikus tisztítás együtt eltávolítja a mikrobák jelentős részét. A fertőtlenítő szereket csak a családban előforduló hasmenéses/hányós betegségekkor szükséges használni, nátha esetén a rendszeres szappanos kézmosás és szellőztetés (valamint a közvetlen kapcsolat – puszilkodás kerülése) elegendő.

Higiénés ajánlás:

• megfelelő szellőzés biztosítása
• minden helyiségben (ha mód van rá) biztosítani kell az UV sugarakat tartalmazó közvetlen napfény bejutását (baktericid hatás).
• a lakásokat úgy kell megépíteni, hogy a takarítás hatékony és alapos lehessen (a padló a falak felülete sima felületű, ezáltal könnyen tisztítható legyen).
• 50% körüli páratartalom biztosítása jelentősen csökkenti a levegő mikroorganizmus tartalmát.
• a megfelelő lakáshasználat is szükséges az alacsony csíraszám eléréséhez (rendszeres takarítás, szellőztetés, zsúfoltság megszűntetése).
• a porszívózás alakalmával nyissunk ablakot, hogy a porzsákból kiszökő finom porszemcsék szabadon távozzanak a lakóhelyiségből.

Gombák: penész A penészgombák a 70% feletti relatív páratartalom mellett gyorsan növekvő egyszerű tápanyagigényű gombák, amelyek nagyszámú parányi levegőmozgással könnyen tovajutó spórát termelnek. A spórák által kiváltott allergiás tünetek a megtelepedési helyével összefügg: az orrjáratokban megtelepedett spóra náthát, a hörgőkbe került spóra aszthmás tüneteket okozhat. További allergiás tünetek is előfordulhatnak még: kiütés, ekcéma, gyomor-bélrendszeri panaszok- hasmenés, kötőhártya gyulladás.
Higiénés ajánlás:
A penészképződéshez vezető okok sokfélék lehetnek fontos, hogy kiderítsük mi a konkrét ok, ami a kialakulásához vezetett. A kiváltó ok felszámolásával meg lehet szüntetni a penész kialakulását. Panelépületeknél az okok gyakran halmozottan jelentkeznek. Ilyen esetekben az egész épület vagy annak egy részének felújításával sikerül megoldani a problémát. Számos esetben a penész ellen úgy „védekeznek”, hogy a penészgomba szaporodását gátló anyaggal kezelik le a tapétát, parkettát vagy ilyen anyagot kevernek a falfestékhez. Ez a penészképződés szempontjából hasznos, viszont ezen anyagok kipárolgása egészségkárosító hatású lehet.
Rovarok: házipor-atka

A házipor-atka szabad szemmel nem látható biológiai kártevő. Azokban a lakásokban képes elszaporodni ahol nagyon sok a nem nedvesen tisztítható felület (matrac, ágynemű, szőnyegek, faliszőnyeg, szőnyegpadló, könyvek) és ezeket nem portalanítják rendszeresen. A cipőnk talpával nagyon sok szennyeződést vihetünk be a lakásba, ami az utca járda kert szerves hulladékából származik. Ezek eredményezhetik, hogy „hívatlan vendégek” poratkák telepednek meg.
A házipor-atka elsősorban a meleg nedves helyet szereti 60% feletti relatív páratartalom mellett már nagyon jól érzi magát. A magas páratartalom mellett biztosan előfordul, de az alacsony páratartalom önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a lakásunk mentes a házipor- atkától. A szőnyegek hosszabb rojtjai között, az ágynemű, a matracok mélyebb rétegeiben könnyen megtalálja kedvező mikroklímát, életkörülményt.
Higiénés ajánlás:

• rendszeres takarítás, nedves ruhával portörlés
• a szőnyegek rendszeres porszívózása (hetente), negyedévente alapos portalanítása (takarítógéppel szőnyegtisztítás, a szőnyeg kiporolása)
• ágyneműk rendszeres kiszellőztetése, napoztatás.
• olyan ágynemű beszerzése, amely nem alkalmas atka megtelepedésére
• ne feledkezzünk meg a könyvek portalanításáról, a lakásban felhalmozódott emléktárgyak tisztításáról sem
  ###Balesetek a lakásban

A véletlen balesetek túlnyomó többsége a lakásban történik, számtalan formája van. Szinte minden veszélyforrást jelenthet. A fejlett ipari országokban a baleseti halálozások egyharmada otthoni baleset eredményeképpen következik be.
Égési sérülések
A leggyakoribb égési sérülések a forró étellel, itallal, forró vízzel történő „leforrázás”, illetve forró rezsó, hősugárzó vagy kályha okozta égési sérülés.
Égés fokozatai
Elsőfokú égés: amikor az égés csak a bőr felső rétegét érinti. A bőr ilyenkor kipirul, szárazzá és fájdalmassá válik, égő érzés és enyhe gyulladás jelentkezik.
Másodfokú égés: amikor az égés már a bőr alatti réteget is érint. A bőr piros és fájdalmas lesz, hólyagok alakulnak ki rajta, folyékony genny képződik, valamint a bőr hámlani kezd.
A harmadfokú égés a mélyebb szövetekbe terjed, a bőr színe megváltozik: lehet fehér, barna, sárga, de akár fekete is. Az érzékelés az idegvégződések károsodása miatt elvész. A bőr kiszárad, megbarnul, szöveti duzzanat is megfigyelhető.
Mit tegyünk égési sérülés esetén?
Fel kell mérni az égés fokát és kiterjedését, hiszen e kettő határozza meg a súlyosságát. Az égési sérülés kezelésének első lépése a károsodás tovaterjedésének megakadályozása. Ez elsősorban az égést kiváltó tényező eltávolítását jelenti. A sérült testrészt hideg - nem jeges - lehetőleg folyó víz alá kell helyezni 15-30 percig, ez megakadályozza a hőhatás szöveteken belüli terjedését. Nagyobb testfelületen, több végtagon történő égés esetén a hideg vizes zuhanyozás vagy kádfürdő a hatékony. A hűtést minél előbb, lehetőleg azonnal meg kell kezdeni. Az égéstől számított kb. 20 percen túl a hűtés már nem enyhíti az égés súlyosságát, de a fájdalmat csillapíthatja. Tudatánál, eszméleténél lévő égési sérültnél a folyadékpótlásra figyeljünk, itassuk meg. (Eszméletlen beteget tilos megitatni!).
Mit ne tegyünk?
TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot juttatni. A népi babonáknak köszönhetően leggyakrabban tejfölt, olajat, tojást öntenek, zsírt kennek a sérülésre, de a hintőporok alkalmazása is helytelen. Az említett anyagok mind fertőzésforrások lehetnek, továbbá jelentősen nehezíthetik az orvosi ellátást, illetve a sebgyógyulást. Ha az égési sebbe a ruházat beleolvadt, ne próbáljuk meg eltávolítani. A hűtést a ruhán keresztül végezzük!
Mikor menjünk orvoshoz?
Ha a seb hólyagos, vagyis másodfokú, akkor indokolt lehet a hólyag megnyitása, és a váladék lebocsátása, de ezt csak steril körülmények között, szakember végezze. Ha nincs hólyag, de nagy kiterjedésű (kb. 10 cm-es átmérőnél nagyobb) az égési sérülés, akkor is érdemes orvoshoz fordulni.
Orvosi ellátás: A fájdalmat vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal enyhíthetjük. Az orvos általában steril gézlap felhelyezését és napi kétszeri cseréjét vagy még inkább a korszerű, fájdalmatlan és ritkább kötéscserét biztosító hidrokolloid - vagy filmkötszer használatát javasoltja, ezek a modern kötszerek gyorsítják a gyógyulás folyamatát.
A súlyos, nagy kiterjedésű égési sérülések terápiájának alapja - vénabiztosítás után - a folyadékpótlás és a sebellátás. A nagy mennyiségű, ásványi anyagokat és fehérjéket tartalmazó sebváladék vesztése felboríthatja a beteg vérkeringését, ettől sokkos állapotba kerülhet. Ennek kivédése érdekében nagyon fontos az infúziós folyadék- és fehérjebevitel. Az elhalt bőrterületeket, szöveteket műtéti úton kell eltávolítani, ezek későbbi pótlása sorozatos plasztikai sebészeti beavatkozásokkal, bőrátültetésekkel történhet. A bőr létfontosságú védelmet nyújt a fertőzések ellen, ezért roncsolódása esetén antibiotikus kezelés válhat szükségessé.
###Vegyszerek okozta balesetek
Majdnem minden háztartásban előfordul, hogy valamilyen vegyszert átöntünk valami más üvegbe, vagy épp a szomszéd ad nekünk egy kevés kiváló növényvédő szert, ezért valamilyen azonnal kézbe kerülő műanyag üvegbe önt egy keveset. A nem gyermekeket érintő háztartási vegyszermérgezéseket szinte kizárólag eredetileg élelmiszer tárolására szolgáló edénybe tett vegyszerek okozzák. Gyermekeknél általában az ilyen típusú baleseteket a vegyszerek és a nem megfelelően elzárt gyógyszerek okozzák. Fontos, hogy a háztartásban használt vegyszereket (pl.: tisztítószerek, ragasztók,) tűzveszélyes anyagokat (pl.: benzin, denaturált szesz) gyógyszereket biztonságos a gyermek számára nem hozzáférhető helyen és a saját eredeti csomagolásában kell tárolni.
Maró anyagok a tápcsatornában
A szájüregbe és a tápcsatornába került maróanyagok súlyos sérüléseket okozhatnak. A szájüregben, nyelőcsőben, gyomorban erős fájdalom jelentkezik. A felmaródás helyén pörkök jelenhetnek meg, a nyelés nehezített. Az elsődleges veszély a nyelőcső, illetve a légcső sérülése, súlyosabb esetben a nyelőcső és a légcső fala átmaródik, ezzel a légzés is veszélyeztetetté válik.
Mit tegyünk vegyszermérgezés esetén?
Végezzünk próbakortyoltatást melynek lényege, hogy néhány korty vizet itatunk a sérülttel, ezzel győződünk meg a nyelőcső, illetve a légcső épségéről. Ha a nyelőcső és a légcső fala sérült, a folyadék a tüdőbe kerül. Ebben az estben nem szabad tovább itatni a sérültet. Ha a próbakortyoltatás sikeres, tehát a folyadék nem a tüdőbe kerül, fokozatosan, legfeljebb 1-2 dl vizet itassunk a sérülttel. Maróanyagok tápcsatornába kerülésekor mindenképp orvosi ellátás szükséges!
Mit ne tegyünk?
TILOS a lenyelt vegyszert semlegesíteni, savmarásra lúgot, lúgmarásra savat itatni. TILOS a sérült hánytatása, mert ez újabb nyelőcsősérülést okozhat! A közhiedelemben elterjedt a tej alkalmazása, amely nem ártalmas, de a gyomorban kémiai reakcióba léphet a vegyszerrel, és ez a későbbi orvosi beavatkozásokat nehezítheti.
A szem vegyszer okozta sérülései

• A szembe került maróanyag látászavart, könnyezést, fájdalmat, vérbőséget okoz.
• A szembe került vegyszer esetén is a hígítás az elsődleges cél.
• Amennyiben lehetséges, távolítsuk el a kontaktlencsét!
• A sérült szemet bő vízzel, óvatosan öblítjük.
• Az öblítést követően a sérült szemre steril szemkötést helyezünk.
• Keressük fel a szemész szakorvost!

Marások a bőrön
A gyenge savak (pH=6,9-5), illetve a gyenge lúgok (pH=7,1-9) csupán enyhe bőrpírt, az ennél erősebb vegyszerek azonban komolyabb szövetkárosodást is okozhatnak. A marási sérülést szenvedett őrterület bepirosodik, duzzadt lesz, egyes esetekben hámlik, hólyagos, erősen fáj.
Mit tegyünk?
Az ellátás lényege a kültakaróra került vegyszer eltávolítása, hígítása. Erre legalkalmasabb a csapvíz, azonban nem árt tudni, hogy egyes vegyszerek (pl.: kénsav) a vízzel hő fejlődés mellett reagálnak, így égési sérülést okozhatnak. Kénsav (akkumulátorsav) esetén mindig, de más vegyszereknél is célszerű először száraz ruhával letörölni a sérült bőrfelületet, majd ezt követően vízzel alaposan lemosni. Az öblítést követően a sérült testfelületet fedőkötéssel fedjük, majd ajánlott orvos felkeresése és ne felejtsük el a vegyszer nevét, esetleg magát a vegyszert, csomagolását megmutatni a kezelőorvosnak!
Mit ne tegyünk?
TILOS a marási sérülést semlegesíteni: savmarásra lúgot, lúgmarásra savat önteni, mert ez újabb szövetroncsolódást okozhat.
A háztartási balesetek nagy része megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel. Amennyiben nem jártunk szerencsével és sérülés ért bennünket, fontos hogy a sérülés súlyosságának megfelelően vegyük igénybe a szakellátást (területileg illetékes ügyelet, Országos Mentő Szolgálat, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Baleseti Szakrendelés). Fontos, hogy gyermekeinkkel ismertessük meg az elsősegélynyújtás alapjait. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell segítséget kérni, mentőt értesíteni.