Tudnivalók az influenzavírusok elleni térítésmentesen elérhető védőoltásról és arról, hogy mit tehetünk még a betegség ellen Az influenzavírusok egyedülálló tulajdonsága a nagyfokú változékonyság. Ennek a nagyfokú változékonyságnak a következtében már néhány hónap leforgása alatt képes jelentősen megváltoztatni az antigén szerkezeti tulajdonságait, ami nagy kihívás elé állítja az oltóanyag fejlesztőit és előállítóit. Az elmúlt évtizedekben az oltóanyag előállítási módszertana folyamatosan fejlődött, nyomon követve az influenzavírusok mutációs változásait, annak érdekében, hogy az oltóorvoshoz minden influenza szezon kezdetén a lehető leghatékonyabb vakcina kerüljön.

Virológiai és epidemiológiai háttér

A humán megbetegedéseket okozó influenzavírusokat három típusba sorolják. A típusmeghatározás korábban immunológiai alapon történt, napjainkban ez genetikai vizsgálatokkal is megerősítést nyert. A legsúlyosabb megbetegedéseket az influenza A típusú vírusok okozzák. Az influenza B vírusok nem okoznak ilyen súlyos klinikai tünetekkel járó megbetegedéseket, azonban ez a típus képes 8-10 évenként komoly járványokat okozni. Magyarországon volt olyan influenzajárvány, amikor csak B típusú vírusok egymillió megbetegedést okoztak. Az influenza C típusú vírusok gyerekeknél okoznak enyhe, náthás megbetegedéseket, de komolyabb járvány kialakításában nem játszanak szerepet.

Amikor már biztos az influenza

Akkor beszélünk un. „influenza szerű” megbetegedésről, ha a következő tüneteket észleljük: 1. a betegség hirtelen megjelenése; 2. általános tünetek (hőemelkedés, láz, rossz közérzet, fejfájás és izomfájdalom); 3. légúti tünetek (köhögés, torokfájás és légszomj). Az influenza fertőzés akkor bizonyított, ha laboratóriumi módszerrel is kimutatták a vírus valamelyik típusát. Vannak ugyanis úgynevezett „utánzó” vírusok, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, mint az influenzavírus. A legjobban ismert ezek közül a nátha vírusa, azonban ezen kívül közel 100 egyéb vírus okozhat a téli időszakban légúti tüneteket. A jelenlegi laboratóriumi diagnosztika a vírus genetikai anyagának kimutatásán alapszik és olyan érzékeny, hogy egyetlen vírust is képes detektálni.

Az influenza elleni vakcinák fejlődése

A bivalens – két komponensű - oltóanyag
Az vírusok evolúciójával párhuzamosan fejlődött az oltóanyag előállítás. Az első influenza A vírust 1933-ban az influenza B vírust 1940-ben izolálták. Gyakorlatilag az influenza A vírus izolálása után néhány évvel azonnal megindult a vakcina fejlesztése. Az Egyesült Államokban 1942-ben zajlott az első, nagyon részletesen megtervezett klinikai vizsgálat. 8000 önkéntest vakcináltak oltóanyaggal. Az eredmények kiválóak voltak: az oltóanyag kevés mellékhatást okozott és az immunológiai valamint az epidemiológiai vizsgálatokban 80%-os hatásosságot mutatott. 1945-ben törzskönyvezték a készítményt és folyamatosan alkalmazták a katonai kollektívákban ezt az oltást. 1947-ben azonban hatalmas kudarccal zárult a vakcinálás. A beoltott katonák estében a hatásosság 0% volt. Akkor derült ki először, hogy az influenzavírusok hatékonyan képesek megváltoztatni a szerkezetüket. Az oltóanyagban lévő influenza A törzstől teljesen eltérő vírus okozta a járványt. Ettől kezdve a bivalens oltóanyagokban évről–évre változtatták az összetevőket, a vírus antigénszerkezeti változásának megfelelően.
A trivalens – három komponensű - influenzavírus elleni vakcina
Amikor 1977-ben visszatért a H1N1 és együtt cirkulált a H3N2 altípussal, át kellett alakítani a korábbi bivalens oltóanyagot. A korábbi bivalens oltóanyag – mely egy influenza A(H3N2) altípusú törzset és egy influenza B törzset tartalmazott - kiegészült az influenza A(H1N1) altípusú komponenssel. Ezt az un. trivalens vakcinát használjuk azóta a világon mindenütt, így Magyarországon is.
A jövő - qudrivalens – négy komponensű - vakcina
Az influenza B vírus az 1970-es évek végén két genetikai vonalra, az úgynevezett Viktória-szerű és Yamagata-szerű törzsekre vált szét. A Yamagata-szerű vírusok először csak Kínában okoztak lokális járványt, a világ többi részén csak a Viktória-szerű törzseket tudták kimutatni. Az 1990-es években váratlanul a Yamagata-szerű törzsek vették át a dominanciát a járványokban és a 2000-es évektől a két genetikai vonalhoz tartozó B vírus felváltva és előre nem meghatározott módon okozza a járványokat. A WHO 2013-tól már azt javasolja, hogy az influenzavírus elleni oltóanyagokba két B vírus kerüljön beépítése, egy Victoria-szerű törzs és egy Yamagata-szerű törzs.