Mikor van a pollenszezon?
Gyakorlatilag a pollenszezon már egész éven át tart. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb enyhe téli időjárás miatt egyes, eredetileg kora tavasszal virágzó fajok pollenszórása már télen megkezdődhet. Tartós fagy hiányában a mogyoró, az éger, a tiszafa és egyes ciprusfélék pollenje már decemberben megjelenhet a levegőben. Az említett fajok virágzási időszaka így jelentősen hosszabb lehet, bár a tartós fagyok során átmenetileg megszakad a pollenszórás, az enyhébb időszakokban azonban rendre folytatódik. Így a mogyoró pollenszezonja decembertől márciusig is elhúzódhat, ahogyan az idei évben is történt.Márciustól nagyjából április végéig egyre több szélbeporzású fafaj kezd virágozni, így egyszerre igen sokféle allergén pollen lehet jelen a levegőben. A legfontosabbakat kiemelve: az időszak elején még jelen van a már említett mogyoró és éger, valamint a ciprus -és tiszafafélék pollenje, majd általában március közepén megjelennek a különféle kőris, nyár és fűz fajok pollenszemei. Általában április első felében kezdődik az egyik legjelentősebb tavaszi allergén, a nyír pollenszórása. Ugyanazon hónap második felében pedig a platán és a tölgy fajok pollenszemei is allergiás tüneteket okozhatnak. A legtöbb, allergológiai szempontból fontos szélbeporzású fa virágzása május közepére befejeződik.
A pázsitfűfélék általában április második felétől kezdve szórják virágporukat, majd májusban-júniusban tetőzik a pollenszórás, júliustól pedig fokozatosan csökken. A különféle szélbeporzású gyomok közül a legjelentősebb allergén pollentermelő a parlagfű, virágzási periódusa igen hosszú, jellemzően július utolsó napjaitól egészen november végéig, az első fagyokig húzódhat, a csúcsidőszak rendszerint augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A többi gyomnövény közül a csalánfélék egész nyáron virágoznak, az útifű és a lórom pollenje elsősorban a kora nyári időszakban, míg a libatopfélék és az üröm pollenje inkább a nyár második felében okozhat allergiás tüneteket.
###Tüneti napló vezetése
Az allergiás betegek tüneteiket pollennaplóban rögzíthetik (https://www.pollendiary.com). A pollennapló internetes felületén a felhasználó tünetihez a rendszer pollenkoncentráció adatokat rendel. A felhasználó így információhoz juthat a tünetei és a pollenkoncentráció összefüggéséről, illetve segítségével követheti, hogy allergiás tünetei hogyan függnek össze a tartózkodási helyének közelében az elmúlt napokban mért légköri pollenkoncentrációval.
Allergén növények eltávolítása
A pázsitfűfélék pollenszórását rendszeres fűnyírással lehet megakadályozni. A fűfélék mellett megjelenő allergén gyomok eltávolítására a legmegfelelőbb eredményt a nagyobb gyepterületek kezelése esetén a rendszeres kaszálás hozhatja.A kapás kultúrákban, virágágyásokban és utak mentén is megjelenő konyhakerti gyomnövények jelentős része allergén, így ezek eltávolítása a kultúr- és dísznövények gyommentesítésének gazdasági és esztétikai hasznain túl is ajánlott.
A parlagfű hazánkban allergológiai szempontból a legnagyobb problémát okozó gyomnövény. A parlagfű-mentesítést még a virágzás megindulása előtt, teljes körűen kell elvégezni és a terület parlagfű-mentességét további kezelésekkel szükséges fenntartani: ez nem csak törvényi előírás, de saját közös érdekünk is.
Széleskörű hasznukat figyelembe véve, a fák kivágása csak kivételes esetben indokolt – akkor, ha allergológus szakorvos igazolja az adott fával szemben fellépő allergiát, és ha az a tapasztalat szerint évről-évre jelentős problémákat okoz virágzási időben az allergiás számára. Itt érdemel említést a nyárfa, melynek pollenje ritkán okoz allergiát, ennek ellenére sokszor indokolatlanul kivágják, mert repítőszőrös terméseinek (nyárfaszösz) tévesen egészségkárosító hatást tulajdonítanak.
