Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” című stratégia, valamint ennek 2021-ben elfogadott megújítása egyaránt kiemelkedően fontos beavatkozásként tartalmazta a teljeskörű intézményi/iskolai egészségfejlesztést (továbbiakban rövidítve: TIE). A TIE az egészség megőrzését, fejlesztését, a betegségek hatékony megelőzését, az egészségtudatos magatartást és az egészségismereten alapuló szemléletet elősegítő intézményi/iskolai tennivalók összefoglaló neve. A TIE a köznevelésre vonatkozó jogszabályokban 2012 óta előírásként szerepel minden köznevelési intézmény (az iskola mellett az óvoda és a kollégium) részére, de számos más, vonatkozó jogszabály is támogatja (ld. alább a II. sz. mellékletet).

A teljeskörű egészségfejlesztés megvalósítását az iskolák részére több nagy TÁMOP ill. EFOP projekt segítette 2013-2022 között. Az óvodák és a kollégiumok eddig nem részesültek ilyen segítségben, de a TIE-ajánlás (ld. lejjebb) számukra is alkalmazható és alkalmazandó az ő célcsoportjaiknak megfelelő ésszerű módosításokkal.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a jobb egészséget:

• a tanulási eredményesség javítása;
• az iskolai lemorzsolódás csökkenése;
• a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;
• a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges, egyetemes, univerzális) megelőzése;
• bűnmegelőzés;
• a társas kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;
• az önismeret és önbizalom javulása;
• az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;
• érett, autonóm személyiség kialakulása;
• a krónikus, nem fertőző népbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek, cukorbetegség) elsődleges megelőzése;
• a társadalmi tőke növelése.

Fentiek alapján a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés hatékony megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél.  Ezért a Köznevelésért Felelős Államtitkárság és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2016. márciusban elkészítette a pedagógusok részére a TIE ajánlást, melyben összegyűjtötték, hogy mindennapi TIE-tevékenységeikhez hol találnak segítséget. A TIE ajánlást az Oktatási Hivatal 2016. április 19-én kiküldte minden iskola igazgatójának és felkerült a kormányzati honlapra, 2018. április óta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hivatalos honlapján is olvasható:

https://egeszseg.hu/teljeskoru-iskolai-egeszsegfejlesztes-a-mindennapokban.html

2016. április óta az Oktatási Hivatal és országos hálózata, a Pedagógiai Oktatási Központok (POK-ok) lehetőséget adtak az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak arra, hogy a pedagógiai szakmai napokon országszerte bemutassa a pedagógusoknak a TIE-ajánlást, melyet a Klebelsberg Központ is kiküldött a 60 tankerületi központ igazgatójának 2017 nyarán. 2018. július óta az Emberi Erőforrás Minisztérium által kinevezett magyar nemzeti koordinátor útján hazánk újra részt vesz a WHO „Schools for Health in Europe Network Foundation” (SHE) hálózatának munkájában. A „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) keretén belül a 2018/19-es tanév óta a gyermekek egészségműveltségét elősegítő színes, érdekes program is megvalósul („Utazás az egészség birodalmába”), ezt a köznevelésért felelős államtitkárság, valamint a Klebelsberg Központ is támogatja, így tanévenként 75.000 tanuló vehet benne részt. 

2020. február 7-én az Oktatási Hivatal kiküldte a TIE nyomonkövetését szolgáló, a két illetékes államtitkárság által készített online kérdőívet a hozzá tartozó államtitkári tájékoztatással és két fontos mellékletével, ezek elérhetők a NNGYK honlapján:

https://egeszseg.hu/teljeskoru-iskolai-egeszsegfejlesztes-a-mindennapokban.html  

A TIE előírását tartalmazó rendeletet, vagyis a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128-131. §-át 2020, majd 2021 augusztus 31-én pontosították, így az már jobban mutatja a pedagógusok részére  mindennapi egészségfejlesztési feladataikat és az iskolaorvosi segítségnyújtást.

A köznevelésben annyira szükséges megújulás folyamatai a pedagógiai módszerek megújítására irányulnak, amivel egyúttal a TIE megvalósítását is jelentősen elősegítik, így gyermekeink jobb egészségét szolgálják. 2023-ban megújul a szakmai ellenőrzés, s a pedagógusok munkájának teljesítményértékelésén belül olyan szempontok is helyet kaptak, melyek a TIE megvalósítására utalnak. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a Köznevelésért Felelős Államtitkárság együttműködésében a 2023/24-es tanévben különösen a TIE negyedik egészségfejlesztési alaptevékenységét, az egészségismeretek készséggé váló átadását segítő munka kezdődött, ezen belül szerepel sok más mellett pl. a közlekedésbiztonság fokozása is. A TIE egészének segítése fontos részét képezi a most megújuló népegészségügyi stratégiának is.  

Budapest, 2023. október 25.                                

Dr. med.  Somhegyi Annamária Ph.D.
Országos Gerincgyógyászati Központ
prevenciós igazgató
a WHO „Schools for Health in Europe Network Foundation” (SHE)
BM (az EMMI jogutódja) által kinevezett magyar nemzeti koordinátora

I. Melléklet:

Az egészségismeretek témakörei az iskolában, melyek hatékony átadása a megfelelő készségek kialakítását is jelenti:

(A hosszú témalista négy fő téma alá sorolása egyrészt segíti a megértést, másrészt azonban a nyilvánvaló átfedéseket nem tudja kezelni. Alkalmazásakor a témák összevonhatók vagy kibotnhatók, az adott tanulói közösség szükségletei szerint. Így pl. a közlekedésbiztonság a balesetmegelőzés téma részét képezi.)) 

Az egészséget befolyásoló tényezők:

• Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége mint közös felelősségünk.
• A gyermek jogai és kötelességei: jogtudatosság és kötelességtudatosság.
• A jó egészségi állapot megőrzése.
• Személyi higiénia.
• Az egészséges pszichoszexuális fejlődés.
• A környezet egészsége.
• Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
• A média egészséget meghatározó szerepe.
• Művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
• Fogyasztóvédelem.
• Idő és az egészség, alvás és egészség, bioritmus, időbeosztás.
• Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
• Táplálkozás:
  • A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
  • Az egészséges táplálkozás, élelmiszerek helyi termelése, helyi fogyasztása.
  • Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
  • A beteg ember táplálásának sajátosságai.
• Testmozgás:
  • A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
  • Az egészséghez szükséges testmozgás.
  • A szervezet fejlődése és működése testmozgással és annak hiányában.
  • Sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
• Lelki egészség (ide tartozik a stressz- és konfliktus-kezelés, problémamegoldás fejlesztése, valamint az agresszió, bántalmazás és a szenvedélybetegségek elsődleges megelőzése is):
  • A lelki egészség.
  • Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
  • Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
  • A társas kapcsolatok (ide tartozik a társas kapcsolati készségek fejlesztése, valamint a családi életre nevelés is).
  • A nő szerepei, a férfi szerepei.
  • A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
  • A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

Betegségek megelőzése:

• Megelőzhető fertőző betegségek, a megelőzés elmulasztásának következményei.
• Megelőzhető nem-fertőző idült (krónikus) betegségek.
• Idült (krónikus) betegek egészsége.
• Gerincvédelem, gerinckímélet.
• Balesetek, baleset-megelőzés, elsősegély-nyújtás.
• A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).

A gyermek fejlődése:

• A gyermekáldás, a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
• A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.

Az egészségügy igénybevétele:

• Otthoni betegápolás.
• Iskola-egészségügy igénybevétele.
• Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

II. Melléklet:

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő jogszabályok:

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). A törvény tartalmazza a mindennapi testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben vált teljessé /97.§.(6)/.
2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 129-131. §. foglalkozik a tanulók egészségével, biztonságával kapcsolatos feladatokkal. A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. Ezt a programot a nevelőtestületnek kell elkészítenie, az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével.
3. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése (az előírásokat 2015. szeptember 1-jétől kell alkalmazni) nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, valamint a helyi termékek felhasználását is.
4. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását.
5. Az iskolaegészségügy segítő szerepéről az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 42.§.1. bekezdése, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet, valamint az egészségügyről szóló egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet is rendelkezik.