A Hepatitis B világszerte bárhol előfordulhat, mégis leginkább Kelet-Ázsiában, Dél-Amerikában, Közép-Keleten, az indiai szubkontinensen, illetve Kelet- és Közép-Európa délebbi területei fordul elő.
A panaszok és a tünetek a következőek lehetnek:
<li> sárgaság (sárgás bőr és szemfehérje)</li> <li> gyengeség</li> <li> hasi diszkomfort és gyengeség</li> <li> sötétebb vizelet</li> <li> étvágytalanság</li> <li> hányinger</li> <li> hőemelkedés, láz</li> <li> ízületi fájdalmak</li> <li> fejfájás</li>
Érdekes módon a betegek jelentős része - körülbelül 30 százaléka - tünet- és panaszmentes marad a kór lefolyása során.
Hogyan terjed a Hepatitis B?
A Hepatitis B vérrel, vérkészítménnyel és vérrel szennyezett tűvel is fertőzhet. Ez utóbbi általában intravénás droghasználat során, illetve nem megfelelően végzett tetoválás és piercing-belövés következtében történhet. A vírust – rosszabb esetben – orvosi műszerek is bejuttathatják a szervezetbe vagy komolyabb probléma esetén vérátömlesztés után is megtörténhet baj. Szexuális úton is átkerülhet a Hepatitis B az egyik szervezetből a másikba, ezért fontos, hogy megőrizzük a hidegvérünket és egy-egy romantikus nyáréjszakán gondoskodjunk a megfelelő védekezésről, tehát az óvszerről is.
A Hepatitis megelőzhető!
A fentiekből egyenesen következik, hogy biztonságos vérkészítmény alkalmazásával, a vérrel történő véletlenszerű szennyeződés elkerülésével, illetve óvszerhasználattal is elkerülhető a baj. Ha mégis a védőoltás mellett döntenénk, a következőket érdemes figyelembe vennünk:
<li>Összesen 3 oltásból áll a teljes program: az első oltás után egy hónappal jön a második oltás, az első oltáshoz képest pedig 6-12 hónappal a harmadik oltás.</li> <li>A védőoltást nem vehetjük fel, ha bármilyen akut betegségünk van.</li> <li>Ha utazás előtt már csak kevés időnk van, akkor 18 éven felüliek esetén 0-7-21 napos beosztással is fel lehet venni az oltásokat (ebben az esetben 12 hónap múlva emlékeztető oltás szükséges).</li> <li>Kifejezetten ajánlott a védőoltás azoknak, akik olyan országba utaznak, ahol a HBV előfordulása jelentős, és a látogató hosszabb időt tölt el az országban.</li>
Hogyan gyógyítható?
A HBV akut lefolyási időszakára vonatkozóan nem áll rendelkezésre specifikus terápia. Ebben a szituációban csak tüneti kezelés lehetséges, például csillapítani a hányingert, pótolni a folyadékot, amit a beteg az esetleges hányás és hasmenés következtében veszített el. Amikor a betegség már a krónikus szakaszába lépett, rendelkezésre állnak különböző antivirális szerek is. Ilyenkor kezelhetőek az esetlegesen fellépő szövődmények is. Súlyosabb esetben, azaz májdaganat vagy májcirrózis esetén szóba jöhet a transzplantáció is. A betegség akut fázisának lezajlását követően krónikus betegség alakulhat ki, a krónikus megbetegedések szövődményei halált okozhatnak az esetek körülbelül 15-20 százalékban.
Forrás:
