Április 7. az Egészség Világnapja. Idén a WHO az emberek egészségén túl a bolygó egészségére, az egészséges bolygó jelentőségére is felhívja a figyelmet. Eheti cikksorozatunkkal mi is számba vesszük az emberi szervezetre is oly nagy befolyással bíró környezeti tényezőket.

 

Az ólom egy toxikus nehézfém, amely az emberi tevékenység következtében a környezetben (talajban, vízben, levegőben) is előfordul. Az ólommentes benzin elterjedéséig a közlekedésből származó légszennyezés és por volt az ólom elsődleges forrása. Bár továbbra is levegővel, porral, élelmiszerrel jut a legtöbb ólom a szervezetünkbe, mellettük nem elhanyagolható forrást jelenthet az ivóvíz is.

Előfordulhat ólom a csapvízben?

Az ólom elsősorban úgynevezett másodlagos szennyezőként, az ivóvízhálózatba beépített szerkezeti anyagokból kioldódva juthat a csapvízbe. Az ivóvíznyerésre használt hazai vízbázisok sehol nem tartalmaznak számottevő mennyiségű ólmot. A csapvíz ólomtartalma sok tényezőtől függ, és egy településen, egy épületen, de akár egy lakáson belül is jelentős eltéréseket mutathat. Az ivóvíz ólomtartalmának fő forrásai az ólomcsövek, amelyek a régi városmagokban (jellemzően belvárosi területeken) vagy az 1945 előtt épült épületek, lakások belső ivóvízhálózatában még ma is jelen vannak, de egyéb ólomtartalmú szerelvényekből (csaptelepek, rézötvözetek, forraszanyagok, stb.) is oldódhat ki kisebb mennyiségű ólom. A Nemzeti Népegészségügyi Központ felmérése alapján a csapvíz ólomtartalma elsősorban a főváros és az 5000 fő feletti városok egyes területein jelent problémát. A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett.

Veszélyes az ólom az ivóvízben?

Az ivóvíz ólomtartalma elsősorban a várandósokra és három év alatti gyermekekre veszélyes, mivel magzati és kisgyermekkorban a szellemi fejlődést kedvezőtlenül befolyásolhatja. Felnőtteknél az ivóvízben előforduló mennyiség vitaminfelszívódási zavarokat okozhat.

Honnan tudható, hogy ólom van az ivóvízben?

 Az ólomnak nincs jellegzetes íze vagy szaga, egyértelműen csak vízvizsgálattal állapítható meg a jelenléte az ivóvízben. Az épület kora alapján feltételezhető ólomcsövek előfordulása, elsősorban az 1945 előtt épült házakban kell rá számítani.

Mit tehetünk, ha ólom van az ivóvízben?

Az ólom elsősorban a hálózatban pangó vízben halmozódik fel. Ezért ha hosszabb ideig nem használtuk a vizet (például reggel, vagy munkából hazaérve) érdemes fogyasztás előtt kb. egy percig folyatni a vizet. A kieresztett víz felhasználható locsolásra, mosogatásra, takarításra. Ha más célra nagyobb mennyiségű vizet használunk fel (zuhanyozunk, mosogatunk, vagy megy a mosógép), azzal is átöblítettük az ivóvízhálózatot, további folyatás már nem szükséges. A melegvíz jobban oldja a fémeket, így az ólmot is, így ivásra, ételkészítésre mindig hidegvizet használjunk. Egyes kisberendezések is alkalmasak lehetnek az ólom eltávolítására, de a megfelelő készülék kiválasztásához tájékozódjon az NNK honlapján!

Végleges megoldást az ólomcsövek, illetve az egyéb ólomforrások teljeskörű cseréje jelent.

További információk a csapvíz ólomtartalmáról:

Kérdések és válaszok a vízben lévő ólomról (antsz.hu)

Ólomkockázati térkép (antsz.hu)

Ivóvíz kockázati kalkulátor (antsz.hu)

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also