Minden év január harmadik hete az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, melynek legfontosabb célja a nők figyelmének felhívása arra, hogy a méhnyakrák kialakulása rendszeres szűréssel megelőzhető.

 Mennyire gyakori a méhnyakrák?

Világviszonylatban a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a 4. leggyakoribb megbetegedés és halálok.

Kiket érinthet a méhnyak daganata?

A fiatal és idősebb nőket egyaránt érintheti, de leggyakrabban a szexuálisan aktív korosztályban, 35–54 éves kor között jelentkezik.

Mi okozhatja a méhnyakrák kialakulását?

A méhnyakrák az esetek legnagyobb részében összefüggésbe hozható a HPV okozta fertőzéssel, leggyakrabban a magas rizikójú (HPV 16 és 18) típusai okozzák. Elsősorban nemi érintkezés útján vagy az intim testrészek bőrfelületének érintkezésével jut a szervezetbe. A HPV-fertőzés többnyire nem okoz tüneteket, magától elmúlhat, de előfordulhat elhúzódó vírusfertőzés vagy ismétlődő fertőződés, ami rosszindulatú elváltozást okozhat a méhnyak sejtjeiben. Ilyen esetekben a daganat évekkel a fertőzést követően alakul ki. Kockázati tényező a fiatal korban megkezdett szexuális élet, a gyakori partnercsere, a legyengült immunrendszer, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Milyen tünetek utalhatnak a méhnyakrákra?

A méhnyakrák kialakulása során leggyakrabban tünetmentes, a rendszeres szűrés ezért kiemelt fontosságú. Egyes esetekben, illetve a folyamat előrehaladása esetén bővebb hüvelyi folyás, a szexuális együttlét után jelentkező vérzés, alhasi fájdalom, illetve spontán vérzés a jellemző tünetek. Előrehaladott állapotban szinte állandó jelleggel bűzös, gennyes, véres folyás, vizeletürítési zavar, deréktáji fájdalom, csípőlapátba sugárzó fájdalom lép fel.

Kezelhető a méhnyakrák?

A méhnyakrák legtöbb típusa sikeresen kezelhető a korai felismerés és az időben megkezdett terápia esetén. Az idő előrehaladtával és a kezelés kései megkezdésével viszont a gyógyulási esély jelentősen csökken.

Mi a méhnyakszűrés célja?

A méhnyakszűrés célja a tüneteket, panaszokat még nem okozó rákmegelőző állapot, valamint a rosszindulatú daganat felismerése a későbbi, súlyosabb következmények elkerülése érdekében és a kezelés mielőbbi megkezdésében.

Miért kell elmenni méhnyakszűrésre?

A méhnyak sejtjei a rosszindulatú daganat kialakulását megelőzően jól azonosítható rákmegelőző állapotokon mennek keresztül, ezért a szűrővizsgálatoknak fontos szerepük van a méhnyakrák felismerésében és korai diagnosztizálásában. A daganatos elváltozás időben történő felismerése nélkülözhetetlen a kezelés időbeni megkezdésével, ezért életet menthet.

Hogyan működik a szervezett méhnyakszűrés?

A 25–65 éves nők a szervezett méhnyakszűrésre 3 évenként személyre szóló levelet kapnak postai úton a hivatalosan nyilvántartott lakcímükre. A vizsgálaton való részvétel ingyenes.

Ki és hol végzi a vizsgálatot?

A szűrést nőgyógyászati szakrendelés szakorvosa vagy a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban védőnő végezheti, amelyre telefonon lehet időpontot egyeztetni.

Hogyan történik a méhnyakszűrés?

A szűrés során a méh hüvelyben lévő részét, a méhnyak állapotát ellenőrzik. A méhnyak felületéről vett sejtmintát citológus mikroszkóppal megvizsgálja, és a kenetben található hámsejtek elváltozásai alapján értékeli.

A szűrővizsgálat egyszerű, fájdalommentes és mindössze 10 percet vesz igénybe.

Mit kell tenni, ha a lelet eredménye NEM negatív?

A nem negatív lelet esetén további tisztázó nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség. Ilyenkor tanácsos mielőbb nőgyógyász szakorvost felkeresni!

Vegyen részt a szervezett méhnyakszűrésen, éljen a lehetőséggel, ha meghívót kap rá!