Április 7. az Egészség Világnapja. Idén a WHO az emberek egészségén túl a bolygó egészségére, az egészséges bolygó jelentőségére is felhívja a figyelmet. Eheti cikksorozatunkkal mi is számba vesszük az emberi szervezetre is oly nagy befolyással bíró környezeti tényezőket.

A globális felmelegedés egyre erősödik, egyre nyilvánvalóbbá válnak a hatások. Már hazánkban is megfigyelhető az egyre változékonyabb időjárás, a csapadék egyenlőtlen eloszlása, aszályok, villámárvizek. Az elmúlt két évtizedben szinte minden évben  megtapasztalhattuk a hőhullámok hatását, egyre többet hallhatunk újonnan megjelenő és régebbi fertőző betegségek számának növekedéséről, újabb kórokozó terjesztő rovarok, szúnyogok találják meg élőhelyüket Európában. Ezekre a veszélyekre fel kell készülni mind egyéni mind társadalmi szinten. A megfelelő alkalmazkodással csökkenthetjük a káros hatásokat. Természetesen a klímaváltozás súlyosbodását is mérsékelni kell az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésével.

 

Biztosan az ember okozza-e változásokat?

A tudományos közösség megállapítása szerint 1850-2020. között végbement melegedés (0,99°C, amiből a 20. század második felében mintegy 0,5°C) nagy valószínűséggel emberi eredetű, s gyakorlatilag kizárható, hogy ez a környezetünk állapotában végbement természeti eredetű ingadozás. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb (6.) jelentése (2022) minden korábbinál egyértelműbben fogalmaz e tekintetben, azaz nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy az ember természet átalakító, sokszor káros tevékenysége a Föld klimatikus rendszerét is elérte.

 

Hogyan alakulhat az éghajlat a jövőben?

A világ gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint a földi éghajlat érzékenységét számításba véve a tudományos közösség értékelése szerint 1,1−6,4°C között várható a melegedés 2100-ra (az előző évszázad végéhez képest).

Hazánkban minden évszakra egyértelmű melegedés várható, amelynek mértéke nyáron a legnagyobb (4−5°C), tavasszal a legkisebb (3−3,5°C). Az esőzések, havazások mértéke nem minden évszakban lesz azonos előjelű. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy mind nyáron, mind télen a csapadék mennyiség változása meghaladhatja akár a 30−35%-ot.

 

Milyen egészségkockázatokkal kell számolni?

A jelenlegi éghajlatban bekövetkezett változások az egész világra vonatkozóan többféle kedvezőtlen hatást fejthetnek ki: a gleccserek visszahúzódnak, a sarkvidék jege olvad, a tengerek vízszintje emelkedik, megváltozik a növények vegetációs időszaka, újabb inváziós növényfajok jelennek meg. Az állati hordozók (rovarok, rágcsálók, stb.) által terjesztett fertőző betegségek térben és időben máshol jelennek meg. Európába visszatérhetnek már leküzdött betegségek, illetve eddig még ismeretlen betegségek jelenhetnek meg. A hőhullámok gyakorisága és intenzitása is nagy terhet ró Európa lakosságára, ez a legsúlyosabb kockázat. Ezeket a változásokat az eddigi tapasztalatok alapján az emberi szervezet a szokásos körülmények között nem képes kompenzálni. A leginkább sérülékenyek a krónikus betegségekben szenvedők, illetve a koros, 65 éven felüliek csoportja és a gyermekek. A hatások részben megelőzhetők az üvegház típusú gázok kibocsátásának csökkentésével, a mitigációval, továbbá az egyéni és társadalmi szintű alkalmazkodás elősegítésével.

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also