Amikor telente az influenza terjedéséről hallunk, legtöbbször nem gondoljuk, hogy komoly veszélyt jelentene. Nem az jut eszünkbe, hogy száz évvel ezelőtt mennyi áldozatot szedett a spanyolnátha. De vajon megtörténhetne ez újra?

A minden télen visszatérő vírus

Az influenza cseppfertőzés útján terjedő, fertőző, vírusos betegség, amely a felső és az alsó légutakat egyaránt érintheti. Magyarországon, ahogy az északi félteke más részein is, jellemzően télen és tavasszal jelentkezik szezonális járvány formájában. Az influenzavírusok által okozott betegséget, bár kellemetlen tünetekkel jár, a legtöbben különösebb orvosi kezelés nélkül, az otthonukban átvészelik. Egyesek számára azonban komoly kockázatot hordoz a megfertőződés.

A betegséget okozó vírusok négy törzsbe sorolhatók, amelyek közül a D-t még csak állatoknál figyelték meg, a ritka C jellemzően gyerekek, fiatalok körében fertőz. A minden évben visszatérő járványokat a B vagy az A törzs okozza. Mivel azonban a vírusok (főként az A törzs) gyorsan mutálódnak, változnak, a betegségen átesettek védettsége sem hosszan tartó. Az önkéntes alapú influenza elleni védőoltást ezért minden évben érdemes beadatni.

Több tízmillió áldozat egy járványban

Az első világháborúnak éppen vége lett, amikor influenzajárvány megjelenését regisztrálták Kansasben. Az először a megszokottakhoz hasonló lefolyású betegség 1918 nyarának végén veszélyesebbé vált, és a járványos terjedéssel egyre több halálos áldozatot kezdett szedni. A háború által nem érintett Spanyolországban viszonylag hamar számoltak be az újságok a helyi esetekről, ezért kapta a betegség a spanyolnátha nevet.

1918–19-ben végül nagyjából 50 millió áldozatot szedett a különösen fertőzőképes H1N1 típusú influenza A vírus. A hazánkban is dúló járvány főként az 50 év alattiak körében volt nagyon veszélyes. Magyarországon nem élte túl a járványt például a neves író, Kaffka Margit (akinek a kisfia is belehalt a betegségbe), Karinthy Frigyes első felesége, Judik Etel, de még IV. Károly volt uralkodó is ennek esett áldozatul.

A spanyolnátha nem az egyedüli világjárvány (pandémia) volt, amit influenzavírus okozott. Az első nagyobb ilyen esemény, az 1889-es orosz influenza százezrek életét követelte. 1957-ben az ázsiai influenza, 1968-ban a hongkongi, majd a 2009-es H1N1-járvány is influenzavírusok miatt tört ki.

Helyi vagy világjárványok?

Az influenzavírusok törzsei közül a B törzs általában csak helyi járványokat okoz, és legtöbbször ez igaz az A törzsre is. Időről időre előfordul azonban, hogy az A törzsben megjelenik egy olyan mutáció, amely különösen fertőzőképessé és veszélyessé teszi a betegséget. Ebből alakulhat ki aztán világjárvány (pandémia). Az elmúlt 120 évben négyszer történt ez meg, és bármikor bekövetkezhet újra. Ma azonban a világszerte működő jelzőrendszernek és a WHO influenzafigyelő programjának, valamint az antivirális szereknek és az oltásnak is köszönhetően kicsi az esélye a spanyolnáthához hasonló katasztrófának.

Az influenza-figyelőszolgálat hazánkban minden évben a 40. héttől a rákövetkező év 20. hetéig működik, hogy az influenza terjedését figyelemmel kövesse, és szükség esetén biztosítsa a mielőbbi reagálást. Az adatgyűjtés reprezentatív, így az egész országra kiterjedően nyomon követhető a megjelenő új influenzatörzsek elterjedése. A laborok jelentik adataikat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC). A virológiai adatokat nemcsak hazánk, hanem minden földrész jelenti és elemzi, így áll össze az egész világot lefedő jelzőrendszer.

Kire veszélyes az influenza?

A betegség egyes törzsei nem feltétlenül ugyanazokat támadják meg leginkább. Míg a spanyolnáthát okozó H1N1 típus főként az 50 év alattiakat betegítette meg, addig az 1957-es ázsiai influenza a gyermekeket érintette a legnagyobb számban. De nemcsak a világjárványt okozó változatok lehetnek veszélyesek, a minden évben jelentkező szezonális influenzának is lehetnek komoly, akár halálos szövődményei egyes kockázati csoportokban.

Az ötévesnél fiatalabbak és a 65 év felettiek, a várandós nők, a szív-, vese-, tüdő-, cukorbetegségben szenvedők, az asztmások, az elhízottak és a legyengült immunrendszerűek számára nagy kockázattal járhat a megfertőződés.

A biztos védelem: az oltás

Az influenzavírusok cseppfertőzéssel terjednek. Az, hogy a betegek már a tünetek megjelenése előtt fertőznek, nehezebbé teszi a védekezést. Természetesen a higiénia, a tüsszentési és köhögési etikett betartásával csökkenthető a terjedés esélye, de a legjobb védekezést a védőoltás jelenti.

Az influenzavírus elleni oltáshoz vezető első lépés az 1930-as években történt, amikor először mutatták ki a kórokozót, ezzel bizonyítva, hogy nem baktériumról, hanem vírusról van szó. Az elölt vírust tartalmazó első oltást az 1940-es években fejlesztették ki, és ma is ezzel a mechanizmussal működik a vakcina.

Az oltás minden évben új összetételben tartalmaz vírustörzseket az alapján, hogy melyek lesznek a várhatóan uralkodó variánsok. Beadása védelmet nyújt a legfőbb influenza-altípusokkal szemben, így megelőzhető a betegség, vagy ha valaki mégis elkapja, enyhébb lefolyás és rövidebb ideig tartó betegség várható.