A téli időjárás komoly kihívást, extrém esetekben veszélyt is jelenthet az ember egészségére. Védekezzünk megfelelően, hogy a tél pozitív hatásait is kiélvezhessük!

A hideg évszakban a változó frontok mellett az alacsony hőmérséklet és a csúszós útviszonyok is odafigyelést igényelnek. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat által folyamatosan működtetett riasztórendszer hívja fel a figyelmet az időjárás extrém változásaira. A figyelmeztetések az extrém hideg mellett erős széllökésekre, hófúvásra, nagyobb mennyiségű hóra és ónos esőre is felhívhatják a figyelmet.

Kockázatnövelő tényezők

Az alacsony hőmérséklet már önmagában kockázati tényező, de erős szélben a hőérzet is rosszabb, és a testhőmérsékletet is nehezebb fenntartani. Szintén fontos a nedvességtől való védelem: a nedves ruhák és testfelület sokkal hamarabb kihűléshez vagy fagyási sérülésekhez vezethet.

A hideg még nagyobb kockázatot jelent egyes állapotok és betegségek esetén:

• A gyermekek szervezete még kevésbé tudja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet, gyorsabban ki tud hűlni. Szintén igaz, hogy az egyévesnél fiatalabb gyermekek a vacogás által kevesebb hőt tudnak termelni, mint a felnőttek.
• Idősek. Az idősek szintén védtelenebbek a testhőmérséklet veszélyes szint alá csökkenésével szemben lassabb anyagcseréjük és általában kisebb fizikai aktivitásuk miatt.
• Alkoholt, koffeint fogyasztók. Az alkoholos és koffeines italok fogyasztása növeli a kihűlés kockázatát.
• Szívbetegségben szenvedők. A hideg hatására az erek összehúzódnak, így akinek szívproblémája vagy magas vérnyomása van, konzultáljon orvosával, hogy milyen intenzitású tevékenységet folytathat hidegben.

Télen is érdemes kint lenni

A hideg időjárás természetesen nem jelenti azt, hogy be kell zárkózni a meleg lakásba. Megfelelő elővigyázatossággal akár kültéri sport is végezhető ilyenkor, hiszen a téli időjárásnak pozitív hatásai is vannak (serkenti az immunműködést, csökken a felső légúti betegségek kockázata, javul az állóképesség, fokozottabb lehet a zsírégetés, és a szezonális depresszió tünetei is javulnak).

Hogyan készülhetünk a hidegre?

Hidegben öltözködjünk rétegesen, a testtel közvetlenül érintkező ruhadarab legyen jó szellőző. A modern, izzadságot elvezető műszálas technikai anyagok szárazak maradnak a bőrön. A következő rétegek alapanyagául is modern műszál vagy gyapjú szolgáljon. A pamut a hidegben nem jó választás, mivel magába szívja, és nem párologtatja el az izzadságot, így hűt. Az öltözék külső rétege legyen szél-, és ha kell, vízálló, lehetőleg ez is lélegző anyagból.

Viseljünk sapkát, kesztyűt és vízálló, elég meleg cipőt. Az egyujjas kesztyű sokkal melegebben tartja a kezet, mint az ötujjas változat. A gyerekek szervezete kevésbé tudja a hőt megtartani, ezért rájuk a felnőttekhez képest mindig plusz egy réteg ruhát adjunk.

A ruhával nem takart testrészek védelmére és a bőr kiszáradásának elkerülésére használjunk zsíros krémet. Napsütéses időben ne feledkezzünk meg a megfelelő UV-védelemről sem, használjunk legalább SPF30 faktorszámú fényvédőt. A szemet – különösen napos vagy szeles időben – napszemüveggel védjük.

Soha ne hagyjuk figyelmen kívül a vacogást, remegést, mert az már a szervezet első reakciója a túlzott hideghatásra.

A hideg veszélyei

A téli időjárásnak vannak mindennapos, inkább kellemetlen velejárói és életveszélyes kockázatai is.

A bőr szárazabb, viszket, hámlik, érzékenyebbé válik. Az ekcéma, pikkelysömör, rosacea, atópiás dermatitisz állapota romolhat. A tünetek javítására kerüljük a hosszú, 37 foknál melegebb vízben zuhanyozást, fürdést, és használjunk száraz bőrre ajánlott, alkohol-, parabén- és illatmentes, zsírosabb, olajosabb, lipidtartalmú kozmetikumokat.

Gyakoribb probléma télen a száraz, piros szem, az égő, szúró érzés, melyet a hideg, szeles idő és a lakás alacsony páratartalma okoz. Megoldásként fogyasszunk sok folyadékot, otthon párásítsunk, szükség esetén használjunk gyógyszertárban vagy optikai szaküzletben beszerezhető műkönnyet.

A felső légúti betegségek nem azért gyakoribbak télen, mert hideg van, hanem mert olyankor többet tartózkodunk zárt helyeken, nagyobb csoportokban. Figyeljünk a kézhigiéniára, viseljünk maszkot, és félig gyógyultan vagy enyhe tünetekkel ne menjünk közösségbe.

A szív- és érrendszeri betegségekben, asztmában szenvedőknek figyelmet kell fordítaniuk állapotukra, mivel ők nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hideg levegő miatt.

A hidegallergiában (hidegurticaria) szenvedők bőrében az alacsony hőmérséklet hatására hisztamin szabadul fel, és néhány perc alatt viszkető csalánkiütések jelenhetnek meg a hideghatás helyén. A hidegallergia súlyossága változó lehet: egyeseknél enyhe, míg másoknál életveszélyes állapotot, anafilaxiás sokkot is eredményezhet.

Ha a normál esetben 36-37 °C körüli testhőmérséklet 35 fok alá csökken, kihűlésről beszélünk. 32 °C alatt az állapot életveszélyessé válik. A kihűléshez nem feltétlenül kell extrém hideg környezet, huzamosabb ideig, 10-14 fok alatt tartózkodva is bekövetkezhet, de természetesen fagypont alatt sokkal gyorsabban hűl ki az emberi test.

Fenyegető kihűlés esetén az érintettet vigyük meleg helyre, hívjuk a 112-t, és kérjünk mentőt!

A kiálló testrészekben (orr, fül, ujjak, szabadon lévő bőrfelületek) található erek a hideg hatására összehúzódnak, a vérkeringés hatékonysága romlik, és fagyási sérülés jön létre. Súlyos esetben a szövetek tápanyag- és oxigénellátása annyira leáll, hogy a szövetek károsodnak. A fagyásnak többféle fokozata van, komolyabb esetben amputációhoz is vezethet a szövetek elhalása.

Az arcot, mellkast hirtelen érő hideginger olyan reflexet aktiválhat, amely a pulzus csökkenéséhez, akár szívmegálláshoz is vezethet.