Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja, melynek legfőbb célkitűzése a figyelem felhívása a szűrővizsgálatok fontosságára.

A vastagbélrák előfordulása világszerte növekedést mutat, hazánkban a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganattípus. A vastagbéldaganat megelőzésének, korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrővizsgálaton való részvétel.

Vastagbélszűrési program

Hazánkban évente több mint 10 emberben diagnosztizálnak vastagbéldaganatot, mely eseteknek közel fele végzetes kimenetelű. A vastagbélrák – a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú elváltozás – főként az 50 év feletti korcsoportra jellemző, de fiatalabbaknál is előfordulhat; a férfiak magasabb arányban érintettek.

A vastagbéldaganat jellemzője, hogy lassan, több év alatt fejlődik ki, mialatt a betegek sok esetben tünetmentesek. A vastagbéldaganatok jól szűrhető daganatok.

Lásd még: Daganatképződés

50 év felett mindenkinek javasolt a rendszeres, lehetőleg kétévenkénti szűrés a betegségre jellemző tünetek hiányában is, mert a vastagbéldaganat korai felismerése és kezelése jelentősen javítja az életkilátásokat.

A betegség és a halálozás csökkentésének és megelőzésének érdekében hazánkban 2018 novemberében indult  el a Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú „Komplex népegészségügyi szűrések” projekt keretében az ingyenes vastag- és végbélszűrési program.

Hogy minél többen részt vegyenek a szűréseken, az NNK személyre szóló meghívót küld  azoknak az érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező 50-70 éves nőknek és férfiaknak, akik az elmúlt két évben nem voltak vastagbéltükrözésen, nem vettek részt székletvér vizsgálaton és nincs igazolt vastag- és végbéldaganatuk vagy gyulladásos bélbetegségük.

A vastagbélszűrés kétlépcsős módszere

A háziorvosok folyamatos bevonásával elindult önkéntes szűrőprogram két lépcsőből áll. Első lépcsőben a székletvér vizsgálata (rejtettvér-vizsgálat) történik, a mintavételhez szükséges csomagot a háziorvostól kell kérni, majd két egymást követő nap székletmintáját postai úton szükséges beküldeni az NNK kijelölt vastagbélszűrési laboratóriumába.

Amennyiben Ön szűrésre jogosult és a háziorvosa csatlakozott a szervezett vastagbélszűréshez, együttműködési megállapodást kötött az NNK-val, úgy az állandó lakcímére személyre szóló meghívó levelet küld az NNK Szűrésirányítási Főosztálya. A meghívóban az áll, hogy a páciens egységcsomag átvétele miatt keresse fel a háziorvosát, akitől átveheti a mintavételhez szükséges eszközöket.

Amennyiben Ön szűrésre jogosult, de a háziorvosa nem csatlakozott a szervezett szűréshez, úgy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az NNK Önnek is lehetőséget biztosít a vastagbélszűrésen való részvételhez, és tájékoztatót küld Önnek. Kérjük, jelezze részvételi igényét a csomagban található térítésmentesen visszaküldhető válaszlevélben, vagy a vbjelentkezes.nnk.gov.hu oldalon, és az egységcsomagot a lakóhelyére postázzuk.

A székletvérvizsgálat nem-negatív eredménye esetén kerül sor a második lépcsőre, a kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés), ami jelenleg a legkorszerűbb vizsgálómódszer a vastagbél/végbél betegségeinek (gyulladás, polip, bélfali sérv) és a korai daganat felismerésére. Előfordulhat, hogy a kezelőorvos elvégzi a végbél fizikális vizsgálatát is (rektális digitális vizsgálat, lásd még: Béldaganatok), mivel a tumorok jelentős része a végbélben helyezkedik el. Ez egy fájdalommentes, egyszerű vizsgálati mód, ami az ujjakkal történő kitapintást jelenti.

A vastagbéltükrözés során kolonoszkópot vezetnek a vastagbélbe a végbélnyíláson keresztül. A vizsgálat során az orvos szövettani mintát – biopszia – is vehet, illetve eltávolíthatók a kisebb polipok, melyek potenciálisan rosszindulatúvá fajulhatnak.

A vizsgálat sikeréhez a tükrözés előtt szükség van béltisztításra, beöntésre, mert a nem megfelelően tiszta vastagbél csökkenti a diagnózis pontosságát, és növeli a vizsgálat idejét. A vastagbéltükrözés teljes folyamata 30-45 percet vesz igénybe, melyből a vizsgálat 15-25 perc. Éber állapotban a vizsgálat kellemetlen lehet a levegő befújása és a vastagbél kanyargós részein történő áthaladás miatt, de ezt enyhíti az előtte adott bódító hatású gyógyszer. Altatásban a beavatkozás teljesen fájdalommentes.

Ha a vastagbéltükrözés során felmerül a vastag-, vagy végbélrák gyanúja, valamint szövettani vizsgálattal igazolják azt, a további vizsgálatokat és a kezelést egy több szakorvosból álló csapat (onkoteam) irányítja. A korai stádiumban felfedezett kóros elváltozás jól kezelhető, a betegség gyógyítható.

Vastagbéldaganatra utaló tünetek

A vastagbéldaganat lassan, évek, évtizedek alatt alakul ki, és a korai stádiumban sokáig tünetmentes marad. A betegségre a székelési szokások megváltozása (székrekedés és hasmenés váltakozása), puffadás, hasi diszkomfortérzés, émelygés, hányinger, rossz közérzet hívhatja fel a figyelmet.

A betegség gyanújára adhat okot a székletben megjelenő vér is, de a vérzést aranyér is okozhatja. A székletvér sok esetben szabad szemmel nem látható: ezt az ún. rejtett vérzést csak külön teszttel vagy laborvizsgálattal lehet kimutatni. A rejtett vérzésre a kimerültség, a fáradtság, a testsúly csökkenése hívhatja fel a figyelmet.

A vastagbélben az emberek kb. 10%-ánál találhatók polipok, melyek általában jóindulatúak, de bizonyos formái hajlamosak a rákos elváltozásra, ezért jelenlétük rákmegelőző állapotnak tekinthető.

A vastagbéldaganatok kialakulásának okai

A vastagbélrák kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban számos tényező növeli a kialakulásának a kockázatát (a betegség akkor is megjelenhet, ha a rizikótényezők egyike sem áll fenn).

A vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát növeli:

• helytelen táplálkozás: túl sok kalória, túl kevés növényi eredetű táplálék;
• helytelen életmód: mozgáshiány, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás;
• korábban diagnosztizált polip;
• családi halmozódás (ha a betegség elsőfokú rokonnál fordult elő, akkor kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb);
• nőknél korábban már diagnosztizált méh-,méhnyak-vagy mellrák;
• gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség);
• 50 év fölötti életkor (a bélrendszert érő káros hatások idővel összeadódhatnak).

A vastagbéldaganat kialakulásának megelőzése

A vastagbéldaganat megelőzésének, korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrővizsgálatokon való részvétel.

A bélrendszeri daganatok kialakulását csökkentő tényezők:

• részvétel lehetőleg kétévente szűrővizsgálaton, szükség esetén az esetleges polipok eltávolítása;
• egészséges életmód: rendszeres fizikai aktivitás(legalább napi 30 perc mozgás), lelki egyensúly megteremtése, testsúly kontrollja, nyugodt éjszakai alvás, mérsékelt alkoholfogyasztás, dohányzás kerülése;
• kiegyensúlyozott étrend: sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék; szárnyasok, halhús, olívaolaj, savanyított tejtermékek fogyasztása, kerülendők a füstölt húsok, sertészsír, margarin, magas cukor- vagy sótartalmú, tartósítószert tartalmazó ételek;
• bőséges folyadékfogyasztás (legalább napi két liter víz);
• vitaminok és ásványi anyagok pótlása: kalcium, D₃-vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav, omega-3 zsírsavak;
• probiotikumok kúraszerű alkalmazása a vastagbél normál flórájánakerősítése érdekében.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/