„Ételre van szükségünk, nem dohányra.”

Így hangzik a WHO (World Health Organization) által kihirdetett dohányzásmentes világnap 2023-as kampányszlogenje. A világnapot minden év május 31-én tartják. A 2023-as globális kampány célja, hogy ösztönözze a kormányokat: vessenek véget a dohánytermesztés támogatásának és segítsék a gazdákat a fenntarthatóbb növények termesztésére való áttérésben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint Földünkön napjainkban 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen és a dohányzás szövődményei évente mintegy 8 millió ember halálát okozzák. A 2022-es adatok szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 27%-a naponta dohányzik. A dohányzás súlyosan egészségkárosító viselkedés, a legfőbb megelőzhető halálok a világon és Magyarországon is. Több áldozatot szed, mint az alkohol, a kábítószerek, a fertőzések, a tűzesetek és bűnügyek együttvéve.

A kampány célja

A WHO már évekkel ezelőtt is közölt adatokat arról, hogy a dohánytermesztés milyen mértékben károsítja mind a környezetet, mind az emberi egészséget; a 2023-as kampány fő céljait is ezek alapján fogalmazták meg.

A 2023-as kampány fő céljai az alábbiak:

• a kormányok mozgósítása, hogy szüntessék meg a dohánytermesztés támogatását és a megtakarításokat használják fel a gazdák támogatására az alternatív haszonnövénytermesztésre való átállásban;
• a dohánytermelő közösségek tájékoztatása, oktatása arról, hogy milyen előnyei vannak a fenntartható növénytermesztésnek;
• az elsivatagosodás és a környezet rombolásának megfékezése a dohánytermesztés visszaszorításával.

A kampány sikerének fő mérőszáma azon kormányok száma lenne, melyek vállalják, hogy megszüntetik a dohánytermesztés támogatását.

Hogyan súlyosbítja a dohánytermesztés az élelmiszerválságot?

A közelmúltban és a jelenben zajló konfliktusok, háborúk és a COVID-19 járvány mellett az éghajlat folyamatos változása együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az élelmiszerhiány világszerte egyre nagyobb problémává váljon. A rendelkezésünkre álló, hasznosítható termőterületek végesek, így okosan kell eldönteni, hogy milyen haszonnövényt termesztünk rajtuk.

A dohánytermesztés hozzájárul az élelmiszerhiány növeléséhez, mivel:

• évente mintegy 3,5 millió hektár földet vonnak be a dohánytermesztésbe világszerte;
• évente 200 000 hektárnyi erdőirtáshozjárul hozzá a dohányipar;
• évente 22 milliárd tonna vizethasznál fel a dohányipar;
• a dohánytermesztés hozzájárul a talaj gyors degradációjához, mivel igen magas a vegyszer- és műtrágya igénye;
• a dohánytermesztés kimeríti a talaj termékenységét, így a dohánytermesztésre használt földterület később kevésbé alkalmas más haszonnövények, például élelmiszer termesztésére;
• a dohányföldek hajlamosak a sivatagosodásra, míg más mezőgazdasági tevékenységek (pl. kukoricatermesztés vagy állattenyésztés) jellemzően kevésbé romboló hatásúak az ökoszisztémára nézve.

A tíz legnagyobb dohánytermesztő közül kilenc olyan országban található, amelyek az alacsony vagy legfeljebb a közepes jövedelműek közé sorolhatók, ezek közül négy pedig súlyosan élelmiszerhiányos terület. A dohány túlnyomó részét olyan országokban termesztik tehát, ahol égető szükség lenne a vízre és a termőföldre is a régió élelmiszerellátásának biztosítása céljából. Ehelyett dohánynövények termesztésére használják fel, miközben egyre több területet tisztítanak meg az erdőktől. Azt a termőföldet tehát, amelyen dohányt termesztenek, hatékonyabban is fel lehetne használni az élelmiszerválság csökkentésére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül a „nulla éhezés” céljának eléréséhez.

A WHO ezért a 2023-as Dohányzásmentes világnap kampányában arra kéri az érintett kormányokat és a döntéshozókat, hogy a jogszabályok és a megfelelő stratégiák kidolgozásával tegyék lehetővé a dohánytermesztők számára, hogy áttérhessenek az élelmiszer-termesztésre.

Tegyünk a bolygó (és az emberek) egészségéért!

A dohánytermékek előállítása súlyosan környezetszennyező, környezetromboló, élvezeti cikként való felhasználásuk pedig az emberek számára egészségkárosító hatású – tehát a dohánytermesztésnek a magas jövedelmen kívül egyetlen olyan szegmense sincs, amely pozitív hatással lenne az emberiségre.

A társadalom minden szintjén tehetünk a dohánytermékek visszaszorításáért!

1. Ösztönözze a dohányzókat a leszokásra! Tájékoztassa a környezetében élőket a dohány negatív hatásairól és hogy a dohányzás abbahagyásanemcsak az egészségének, hanem a környezetnek is jót tesz!
2. Támogassa az egyszer használatos műanyagok betiltására irányuló törekvéseket, melybe a cigarettafilterek, a füstmentes dohányzacskók és az eldobható elektromos nikotinleadó szerkezetek is beletartoznak.
3. Támogassa a kormányokat a dohányiparra kivetett adók bevezetésében a környezet védelme érdekében (pl. környezetvédelmi adó).
4. Támogassa a 100%-ban dohánymentes iskolákat a gyermekek védelme érdekében és védje a fiatalokat az aktív és passzív dohányzástól is.
5. Vegyen részt környezetvédő mozgalmak programjaiban, a közvélemény és – különösen – a fiatalok érzékenyítése céljából.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/