A világon mintegy 1, 3 milliárd ember fújja a füstöt, szenvedélyük miatt évente 4 millióan vesztik életüket, ebből közel 20 százalék a nők köréből kerül ki. Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente közel 35 000 ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint 3000 szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.
Nemcsak a felnőttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen váltak és válnak a cigaretta rabjává, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigizett.
###A dohányzás története
A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Ősidők óta ismert (Kr. e. 5000–3000), hogy vannak növények, amiket meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszívva, élénkítő vagy kábító hatást érhetünk el. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak pipázó indiánokkal, és ők hozták be Európába ezt a szokást, ahol a 16. század végére terjedt el tömegesen.
Portugáliából egy Jean Nicot nevű francia diplomata terjesztette tovább (nevéből ered a dohány Nicotiana tabacum és alkaloidjának nikotin elnevezése). Akkoriban azonban nemcsak élvezeti szerként, hanem gyógyszerként, dísznövényként is használták. A dohánytermesztés hazánkban a török hódoltság idején terjedt el. A dohányzást a kezdetektől fogva bírálták, ennek ellenére népszerűvé vált. A német tudósok a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggést hivatalosan az 1920-as évek végén mutatták ki, ami a modern történelem első dohányzásellenes kampányához vezetett. 1950-ben az egészségügyi hatóságok ismét rámutattak a dohányzás és a rák közötti összefüggés valószínűségére. Törökországban (és Angliában is) előfordult, hogy halálbüntetéssel sújtották a dohányzókat. Az egyház is harcolt a dohány fogyasztása ellen, és kiátkozással próbálta megakadályozni a „bűnös élvezet” terjedését. Az első dohányzásellenes rendelkezések hazánkban Erdélyből, a 17. századból maradtak fenn. Ezek pénzbüntetést róttak ki a dohányosokra. Az 1980-as években megnőtt a tudományos bizonyítékok száma, ami ösztönözte a dohányzás gyakorlata elleni politikai fellépést. A 20. század utolsó évtizedeitől kezdődően a fejlett országokban a fogyasztási arány folyamatosan csökkenni kezdett. Mindazonáltal, a dohányzás a fejlődő világban továbbra is nagy népszerűségnek örvend.
###Formái
A dohánytermékek fogyasztásának leggyakoribb módja a cigarettázás, de vannak kevésbé elterjedt formák is:
Füst nélküli formák:
  • Tubákolás: a dohánypornak az orron keresztüli felszívása vagy egy apró kiskanálkával a „pornak” az orrlyukakba történő bejuttatása,
  • Bagózás: darabolt dohánylevél rágása, amit köpésekkel távolítanak el a szájból,
  • Snus /snüssz/: manapság inkább ez a divatos különlegesség, etil alkoholba áztatott üveggyapottal összekevert őrölt dohány kis golyókat a fogínyre helyezik, ami ily módon adagolja a nikotint, az áttétes káros hatások mellet még helyi felmaródást is okozva,
  • Dohányszirup ivása,
  • Dohánykúp alkalmazása.

Füsttel járó formák:
  • Pipázás: több mozdulatot magába foglaló szertartási folyamat, ami után a kis füst slukkokat, hosszú ideig a szájban tartva, lassan engedik ki. Egy pipa elszívása akár egy fél óránál is tovább tarthat. A szívási idő alatt állandóan szájban tartott szopóka – amit a csutora köt össze a szárral folyamatos nyálkahártya irritációt okoz.
  • Szivarozás: Egyik legősibb, „tekintélyt teremtő” dohányzási forma. A történelmi adatok szerint a maják kukorica, vagy más növény levelébe csavarták a dohánylevelét, és azt szívták. A mai szivarok is összecsavart dohánylevelek, de nem más növényt használnak külső borítónak, hanem a dohány saját levelét.
    ###A cigaretta részei

Már mindenki látott cigarettát, de van néhány érdekesség, ami nem annyira köztudott. Az a rész, ahol meggyújtják a cigarettát az égési zóna. Hőmérséklete kb. 1000 °C, itt keletkezik a füst, cigarettánként kb. 2 liter. A cigi másik végén helyezkedik el a füstszűrő. Ennek funkciója az lenne, hogy megszűrje a füstöt és így csökkentse az ártalmakat.
A füstnek kb. az 1/3-át szívja be a dohányos, ezt kb. harmadrészben tudja megszűrni a füstszűrő, vagyis a füst 1/9-e jut a dohányosba és 2/3-át juttatja a környezetének. (Az 1/9-nél ez az érték persze több, mivel az aktív dohányos egyben passzív dohányos is, tehát a környezetbe jutó 2/3-ból is belélegzik még valamennyit.) A környezetbe jutó füst nagy része két szívás között keletkező un. mellékfüst. Ilyenkor az égés alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, ún. tökéletlenebb égés, és ezért rákkeltő anyag tartalma nagyobb, mint a főfüsté. Fontos még tudni, hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik, nagyobb lesz a nikotintartalma és töményebben tartalmazza az égéstermékeket, mint az elején. Tehát a zugdohányosok azon szokása, hogy az eldobott csikkek utolsó slukkjait elszívják sokkal károsabb, mint ha egy egész cigiből szívnának egy-egy slukkot.
###A dohányfüst részei
A dohányfüstöt kb. 4000 anyag alkotja, ebből 40 bizonyítottan rákkeltő. Az alábbi képen a cigaretta ismertebb összetevői hétköznapi formában vannak feltüntetve.
A legfontosabb és legismertebb összetevők a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány.
Nikotin
A Nikotin színtelen, jellemző szagú, gyengén lúgos folyadék, idegméreg. Mesterségesen is előállítható. Levegőn megbarnul, és rossz szagúvá válik. Vízben, alkoholban, éterben és zsíros olajokban jól oldódik. A nikotin a legerősebb mérgekhez sorolható, mert emberre testsúly kg-onként 0,01 g halálos lehet (Méreg az az anyag, amelynek viszonylag kis egyszeri adagja is a szervezetbe jutva annak pusztulását idézheti elő.) 1828-ban izolálták a dohánylevélből. Tulajdonképpen ez az anyag felelős a függőség kialakításáért. Dohányzás során a tüdőbe, onnan a vérbe, majd az agyba jut.
A nikotinnak számos hatása van a szervezetre. Leglényegesebb a vegetatív idegsejtekre (belső szervi működéseket szabályozó sejtek), az ideg-izom átmenetre (ahol a mozgatóideg kapcsolódik ahhoz az izomhoz, amit mozgat) és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása. Az ideg-izom átmenetre kifejtett hatását inkább csak mérgezés során lehet tapasztalni. Hatása eleinte serkentő, majd mintegy kihasználva minden serkentési lehetőséget bénítja az izmokat. Ezért pl. mérgezés során leáll a légzés, mert megbénul a rekeszizom. Viszont ami számunkra igazán fontos és ami miatt a dohányosok élnek vele az a központi idegrendszerre (=agy) kifejtett hatása. Itt is jellemző a kettős serkentő majd bénító hatás. Felszabadít különféle hírvivőanyagokat, amelyek az agy különböző pontjain különbözőképpen hatnak. Amit ebből észrevesz, aki dohányzik: eleinte enyhe serkentő hatás (éberebbnek érzi magát a használó), majd gátló hatás, stresszoldás, feszültségcsökkentés.
Az égő dohánylevél nikotintartalmának 30-60 %-a kerül a füstbe, ebből a dohányzás módjától függően (hányszor, mekkorákat szívunk, mennyire szívjuk le a tüdőbe a füstöt) 20-90 % szívódik fel. A felszívódott mennyiség nagymértékben függ a használt termék nikotintartalmától. Szivar esetében elérheti a 10-40 mg-ot is. Egy cigaretta 2 mg-os nikotintartalmának mondjuk 50 %-a kerül a füstbe, az 1 mg, ennek mondjuk 50%-a felszívódik, az 0.5 mg cigarettánként. Akkor ötven db cigarettából már be lehet vinni egy halálos adagot. Vagyis egy erős dohányos a halálos adag többszörösét juttatja be naponta a szervezetébe. Hogy miért nem hal akkor meg? Egyrészt azért, mert a szervezete hozzászokik az egyre nagyobb nikotinmennyiséghez, emiatt lesznek majd leszokáskor elvonási tünetei. Másrészt viszont azért nem, mert nem egyszerre juttatja be a szervezetébe ezt a mennyiséget, így a nikotin egy része már kiürül, mire az új cigi nikotintartalma felszívódik.
Nikotinmérgezés tünetei:
Szédülés, fejfájás, hányás. didergés, verejtékezés, térdremegés, erős, izomgyengeség, hasmenés, kezdetben gyér pulzus, magas vérnyomás, szűk pupilla. Súlyos mérgezés esetén eszméletveszés következik be, rángógörcsök jelentkeznek, majd az egyén sokkos állapotba kerül, légzése leáll és bekövetkezik a halál. A mérgezésnek ellenszere nincs, enyhe mérgezés esetén a kiürüléssel enyhülnek, majd elmúlnak a tünetek.
CO
A szénmonoxid a tökéletlen égés során keletkezik. Mérgező gáz. A mérgezés alapja, hogy a vérben az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz kötődik. A kötődése sokkal erősebb az oxigénénél, ezért sokkal tovább a kötésben marad, és megakadályozza ezzel a megfelelő oxigénszállítást. CO nem csak dohányzás során keletkezik, hanem szinte mindenhol, ahol égési folyamat megy végbe, pl. fűtés, autók kipufogógáza...stb. Ezért a vér szénmonoxid szintje nem csak dohányosokban emelkedett, hanem pl. a nagyvárosok lakóiban is. Viszont amíg egy városlakó embernél a CO-hemoglobin aránya 5 %, addig egy dohányosnál ez 15 % (a normál érték 0,25-2 % között van). 15-20 %-os értéknél már megjelennek a mérgezés első tünetei, és a 60 %-nál pedig beáll fulladás.
CO mérgezés tünetei:
Fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség. Súlyos mérgezésnél szapora légzés, pulzus, eszméletvesztés, görcsök jelentkeznek, majd beáll a halál. Krónikus mérgezés tünetei (tehát amikor nem egyszerre sok CO-ot lélegzik be az egyén, hanem sokáig egy kicsivel többet, mint a normális): makacs fejfájás, álmatlanság. emlékezetzavar, mozgáskoordinációs problémák. A mérgezés ellenszere az oxigén.
Kátrány
A kátrány az égés során keletkező anyagok sokaságát jelenti. Ez a füst alkotóeleme, tehát a dohányzás során a tüdőbe bejut és ott lerakódik. Ezért ez felelős a rákkeltő hatásért, de emellett a lerakódott kátrány számos más elváltozást is okoz a tüdőben. Egyes számítások szerint egy, napi 20 szálat elszívó dohányos ember tüdejében 10 év alatt 2 kg kátrány rakódik le.

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also