A cukorbetegekről szinte mindenki tudja, hogy diétáznak – nem mindig azt eszik, amit a többiek - és nem ehetnek édeset. Ha nem is vagyunk betegek, lehet cukorbeteg családtagunk, barátunk, vendégünk és jó, ha tudjuk, hogy mit, mikor ehetnek, miért fontos ez nekik, és hogy ez tulajdonképpen nem egyszerű diéta, hanem életmód. Amennyiben valakinél cukorbetegséget diagnosztizálnak, mindig ki kell kérni a szakember tanácsát, aki a beteghez igazodva, vele együttműködve alakítja ki a megfelelő étrendet. Az alábbiakban általános tanácsokkal és adatokkal szolgálunk, melyek természetesen nem helyettesíthetik az egyénre szabott diétás tanácsadást.
###Miért kell diétáznia a cukorbetegnek: Az inzulinkezelés alatt álló cukorbetegeknek azért kell diétáznia, mert az alkalmazott inzulinkészítmények hatása nem fedi a táplálékból felszívódó szénhidrátok által okozott vércukor emelkedést. A modern inzulin terápiában van lehetősége a betegnek az elfogyasztott táplálék szénhidráttartalma alapján kiszámolni a szükséges inzulin mennyiséget, de akkor is figyelni kell a táplálkozásra is, mert a szervezetnek nem tesz jót a vércukorszint nagyfokú ingadozása.
Az inzulin nélkül kezelt cukorbetegek esetében pedig azért fontos a diéta, mert az étkezések során, a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a termelődő inzulin a fennálló inzulinrezisztencia miatt nem képes hatását teljes értékűen kifejteni.
A diétás kezeléssel ehhez úgy tudunk alkalmazkodni, hogy:

• kerüljük a gyors vércukor emelkedést okozó ételeket,
• naponta többször, étkezésenként meghatározott szénhidráttartalmú ételt kell fogyasztani.

Az étrendi kezelés célja:

• az optimális testtömeg és tápláltsági állapot elérése és megtartása,
• a vércukorértéknek a normális értékhez legközelebb eső tartományban tartása,
• a szövődmények kialakulásának megelőzése illetve késleltetése,
• nem elhízott cukorbetegnél elegendő energiát kell biztosítani az ideális testtömeg fenntartásához,
• elhízott cukorbetegeknél (a 2-es típusú cukorbetegek 80-85%-a tartozik ide) célszerű a testsúly csökkenését elősegítő étrendet alkalmazni.
  ###Az étkezések gyakorisága:

Gyakori, napi 5-6-szori étkezés szükséges, mert így mérsékelhető az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztása segíti az esetlegesen szükséges fogyókúra betartását, csökkentheti a testtömeg-gyarapodás esélyét. Inzulin nélkül kezelt cukorbetegeknek azért szükséges az étkezésenkénti szénhidrátbevitel, mert a hasnyálmirigy inzulin elválasztását elsősorban a szénhidrátokból felszabaduló szőlőcukor fokozza.
Általában reggelire kevesebb szénhidrátot szabad fogyasztani, mint délben vagy este. A három főétkezést tekintve az ebéd tartalmazza a legtöbb szénhidrátot, a reggeli a legkevesebbet és a vacsora a kettő közti mennyiséget. A napi szénhidrát-bevitelben 5 grammos eltérés fogadható el. Hogy kinek, mikor mennyi szénhidrátot kell fogyasztania, több tényező függvénye, minden cukorbetegnek szükséges a vércukor beállításakor diétás tanácsadáson részt venni.
Fontos, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia és kevesebbet sem szabad az előírtnál. Ennek oka inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében az, hogy ha az inzulinhatást gyakran ismétlődő szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, akkor az a vércukorszint hirtelen leeséséhez - hypoglykaemiához vezethet.
Mi a hypoglikémia:
A vér cukortartalmának 3 mmol/liter alá történő esését értjük, amelynek számos tünete van. Kezdeti tünetei között szerepel az éhségérzet, száj körüli és nyelvzsibbadás, verejtékezés, szapora pulzus, izgatottság, remegés. Súlyosabb tünetei a koncentrációs készség csökkenése, a reflexidő megnyúlása, gyengeség érzés, agresszív viselkedés, átmeneti kettős látás és rosszabb esetben eszméletvesztés és görcsös állapot. Mindezen tünetek az agy cukorral való elégtelen ellátottságára vezethetőek vissza.
Fontos tudni! Hypoglykaemia esetén a cukorbeteggel cukros vizet kell itatni (kivéve, ha eszméletlen, mert eszméletlen betegnek sem enni, sem inni nem szabad adni). Ezt követően viszont célszerű keményítő jellegű táplálékot (kenyér, zsemle, burgonya, tészta stb.) fogyasztatni a beteggel, hogy a hypoglykaemia ne térjen vissza. Semmi esetben sem célszerű csokoládét, fagylaltot, vajkrémes süteményt adni, mert ezek magas zsírtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel és így nem elég gyorsan emelik a vércukrot. (Ez nem jelenti azt, hogy a cukorbeteg diétába ezek az ételek beleférnek, hiszen gyorsan felszívódó cukrokat valóban tartalmaznak.)
A hypoglikémia oka lehet:

• nem megfelelő adag inzulin adása
• nem megfelelő mennyiségű szénhidrát fogyasztása
• a szénhidrátok nem megfelelő felszívódása (hasmenés)
• túl sok mozgás
• alkoholfogyasztás
  ###Szénhidrátfogyasztás:

A cukorbeteg étrendjének legkörültekintőbben mérlegelendő alkotórészei, amelyek a legfőbb energiát szolgáltató tápanyagok.
Egyszerű szénhidrátok: natív cukrot tartalmazó táplálékokat ne fogyasszon a cukorbeteg. Ilyen a szőlőcukor, malátacukor, répacukor, méz és minden olyan élelmiszer, étel, ital, mely ezek felhasználásával készült (lekvár, befőtt, kompót, édesség, cukrászsütemény, cukrozott üdítő, csokoládé, fagylalt, parfé).
A magas cukortartalmú ételek, gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de értékes tápanyagtartalmuk nincs, vagy nem sok. Az egyszerű cukrok közül a vércukor szintjét legjobban a szőlőcukor (glukóz) emeli, ezt követi a malátacukor (maltóz), a répa(nád)cukor (szaharóz), a tejcukor (laktóz) és a sor végén áll a gyümölcscukor (fruktóz), amelyet ezért diétás cukorként tartunk nyilván.
A másik csoportba tartoznak a magas keményítő tartalmú nyersanyagok:
Gabonafélék: búza, árpa, rozs, rizs, köles.
A gabonából készült malomipari termékek:

• lisztek: búzaliszt, rizsliszt, kukoricaliszt,
• keményítők: búzakeményítő, kukoricakeményítő, rizskeményítő, burgonyakeményítő, búzadara, rizs, kukoricapehely, zabpehely, búzakorpa, zabkorpa,
• száraztészták: 2 tojásos, 4 tojásos, 8 tojásos
• kenyerek
• péksütemények: zsemle, kifli, császárzsemle
• hüvelyes magvak: szárazbab, sárgaborsó, lencse
• szója granulátum és kocka

Az ebbe a csoportba tartozó nyersanyagok szénhidráttartalma magas, egyesek viszonylag gyors vércukor-emelkedést okoznak, tehát mennyiségüket korlátozni kell, mért mennyiségben fogyaszthatók. Viszont a gabonafélék a cukorbetegek étrendjében is fontos helyet foglalnak el, szénhidráttartalmuk mellett növényi fehérjéket, vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket és élelmi rostokat is tartalmaznak. Előnyben kell részesíteni a magvas, korpás, teljes kiőrlésű lisztből készült, magasabb rosttartalmú termékeket. A száraztészták közül a durum búzából készültek fogyasztása előnyösebb, ugyanis alacsonyabb a glikémiás indexük (azaz, hogy milyen gyorsan emelik a vér cukorszintjét). Kedvező tulajdonságuk, hogy a bennük lévő keményítő eltérő szerkezetű a hagyományos búzában lévőtől és nehezebben emészthető.
###Zöldség és gyümölcs:
Bőségesen fogyaszthatók a zöldség és főzelékfélék. Többségük cukortartalma alacsony és lassan növelik a vércukor szintet. Szokásos adagban, beszámolás nélkül fogyaszthatók az 5 g-nál kevesebb szénhidrátot tartalmazók.
Zöldségek:

• Nagyon alacsony szénhidráttartalmúak: sóska, paraj, kínai kel, retek fejes saláta, brokkoli, uborka, spárga
• 3-5 g közöttiek: zöldpaprika, paradicsom, karfiol, kelkáposzta, mángold, zeller, rebarbara, padlizsán, cukkíni
• 6-10 g közötti: fejes káposzta, gyökér, cékla, kelbimbó, spárgatök, patisszon, zöldbab, karalábé, sárgarépa, hagyma,
• 10 g feletti: zöldborsó, sütőtök, burgonya téli, kukorica, fejtett bab

Gyümölcsök esetében 15-20 dkg gyümölcsöt fogyaszthatunk egyszerre, elsősorban kisétkezésekre (tízórai, uzsonna), az alacsonyabb szénhidráttartalmú gyümölcsökből gyakrabban a magasabb szénhidráttartalmúakból ritkábban fogyasszunk.
Gyümölcsök:

• Nagyon alacsony szénhidráttartalmú: citrom
• 5-10 g között: málna, alma, ribiszke, grapefruit, földieper, egres, narancs, őszibarack, birsalma, mandula,
• 11-14 g között: meggy, kivi, ananász, körte, naspolya, szilva, zöldringló, cseresznye, dió, földimogyoró
• 15 g felett: szőlő, banán, gesztenye, (fogyasztásukkal vigyázunk)
  ###Tej, tejtermékek:

Tej, tejtermékek szénhidráttartalma alacsony, vércukornövelő hatásuk lassú, de számolni kell az értékükkel! Lehetőség szerint tejet – magas tejcukor tartalma miatt – reggeli mellé ne fogyasszunk, mert a reggeli utáni vércukorértékeket nagyon megemeli, a nap többi szakában 1-2 dl tej fogyasztható egyszeri mennyiségre. Kefírt, joghurtot, túrót, sajtokat akár reggelire is fogyaszthatunk (tejcukor tartalmuk alacsonyabb).
###Növényi rostok:
A szénhidrátokon belül beszélnünk kell még a rostok szerepéről is. Az étrend élelmi rost tartalmának növelése kedvezően befolyásolja (csökkenti) a vércukor szintet és az inzulin igényt. Leghatásosabbak a vízoldékony élelmi rostok (pektin, guar-gumi, zabkorpa, árpa, hüvelyesek), a gyomorürülést és az emésztést lassítva. Az ajánlott élelmi rost bevitel 40 gramm körüli értéket is elérhet, de a kedvező effektus individuális. Ha a cukorbeteg sok zöldséget, salátát, gyümölcsöt, valamint fehér kenyér helyett barna kenyeret fogyaszt, optimális szintre emelheti rostbevitelét. Ugyanakkor a rostok csökkentik étvágyát (telítő értékük miatt), ezzel biztosítják a fogyókúra sikerét és rendezik bélműködését is.

Fehérjefogyasztás:

Felnőttek esetében mérsékelten csökkenteni kell a fehérjebevitelt és fontos, hogy a fehérjék 50-50%-ban szerepeljenek az étrendben (növényi és állati eredetű). Ugyanis az állati eredetű fehérjék bomlástermékeinek kiválasztása megterheli a veséket, ez a növényi eredetű fehérjékre nem áll. Másrészt az állati eredetűek többnyire különböző mennyiségű zsiradékkal együtt fordulnak elő, így növelik az energia bevitelt. Ezért az állati eredetű fehérjék közül feltétlenül a zsírszegényeket kell választani. Zsírszegény húsok, húskészítmények, sovány tej és tejtermékek, kevés (heti 3-5db) tojás.

Zsírbevitel:

Ne haladja meg az összenergia 30%-át. Az érszövődmények kivédése miatt figyelni kell az egyes zsírsavak megfelelő arányára is. Mindenképpen a növényi eredetűeket részesítsük előnyben. Az állati eredetű zsiradékok megtalálhatók a fogyasztott húsban, húskészítményekben, tejben és tejtermékekben, ezért ételkészítéshez csak növényi olajakat használjunk. (olívaolaj, repceolaj, napraforgóolaj). Kenyérre kenéshez minimális mennyiségű margarint, vagy csökkentett zsírtartalmú light margarinokat használjunk. A növényi eredetű zsiradékok koleszterint nem tartalmaznak, és ez sem elhanyagolható szempont az érszövődmények kialakulása szempontjából. Kerülni kell a zsírban gazdag húsokat, húskészítményeket (csülök, tarja, baromfi bőre, szalámi, kolbászfélék) Nem javasolt a bő zsiradékban sütés, helyette párolás, főzés, zsiradék nélküli sütési módszerek alkalmazása javasolt. A koleszterin-bevitel, a beteg koleszterinszintjétől függ, 200-300 mg között mozogjon, kerülje a belsőségeket és figyeljen a felhasznált tojás mennyiségére. Kedvező hatású a tengeri halak fogyasztása, a bennük található n3 zsírsavak miatt. Hetente 2-3-szor 100 gramm tengeri hal jelentős védőhatást gyakorol az érelmeszesedéssel szemben.

Alkohol:

Alkoholt csak jól beállított és fegyelmezetten diétázó cukorbeteg fogyaszthat, ugyanis az alkohol fokozza a hypoglikémia veszélyét. Az alkoholok gátolják a máj cukorleadását, ezért meredek vércukor-eséshez vezethetnek. Ezért csak mérsékelt alkoholfogyasztás jöhet szóba (ha a beteg vérzsír/triglicerid/ szintje normális). Hetenként 2x1 dl bor, 3 dl sör vagy 5 cl tömény ital. Az alkoholfogyasztás történjen étkezéssel egybekötve. Mivel az alkohol úgy vesz részt az anyagcserében, mintha zsír lenne, ezért az alkoholfogyasztás napján kevesebb zsiradékot kell fogyasztani (15 g alkohol = 10 g zsír). A sör alkoholtartalma 5g, a boré 10 g, a tömény italoké 30-50 g/100 ml. Egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztani annak a cukorbetegnek, aki elhízott, akinek hasnyálmirigy gyulladása, vagy magas vérnyomás betegsége van, illetve megnövekedett a vérzsír szintje.

Vitaminok, ásványi sók, mikroelemek:

A változatosan táplálkozó, nem fogyókúrázó cukorbeteg elegendő vitamint, ásványi sót és mikroelemet fogyaszt diétájában, nincs szüksége étrend-kiegészítő szedésére. Fogyókúrázóknál ezek pótlása szükségessé válhat. Különböző vizsgálatok a mangán és a króm kedvező hatását erősítik meg. A mangán számos enzim alkotórésze, részt vesz a szénhidrát és lipidanyagcserében, a fehérjeszintézisben. Teljes kiőrlésű gabonafélékben, dióban, mogyoróban található nagyobb mennyiségben. A krómnak aktív szerepe van a szénhidrát anyagcserében, elősegíti az inzulin hatását. Teljes kiőrlésű gabonafélékben, hüvelyesekben, húsban, májban, sajtban van nagyobb mennyiségben. A Natrium bevitel csökkentése célszerű a magas vérnyomás megelőzése érdekében. Kevés tea és kávé általában fogyasztható. Túl sok édes ízű étel fogyasztását nem javasolok, a fogyasztásra kerülő édes ételek elkészítéséhez energiát nem tartalmazó, mesterséges édesítőszerek alkalmazása javasolt.

Cukorbetegség és a mozgás:

Cukorbetegség megléte esetén is fontos a testmozgás, főleg, ha elhízott vagy túlsúlyos egyénről van szó, mivel az ő esetükben (kettes típusú diabétesz esetén) a testsúly csökkenésével normalizálódhat az inzulin elválasztásuk. A betegségre hivatkozva ne hagyja abba senki a testmozgást. Inzulinnal kezelt cukorbetegeknek azonban körültekintően kell megtervezniük intenzívebb mozgásukat, sportolásukat. Fizikai aktivitás hatására ugyanis nő a sejtek cukorfelhasználása és fokozódik a sejtek inzulin iránti érzékenysége. Ezért intenzív mozgás esetén, vagy egy nem megszokott, mindennapos munkavégzéskor (pl.: nagytakarítás, kerti kapálás stb…) szükségessé válhat az inzulin adagjának csökkentése és /vagy szénhidrát tartalmú plusz étkezés beiktatása. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy súlyosan kisiklott anyagcsere esetében ez a hatás nem érvényes, (16-17 mmol/liter feletti vércukorszintnél) mivel az izommunka nem csökkenti, hanem emeli a vércukorszintet és az állapotot tovább rontja. Ebben az esetben mindig az orvos utasításait kell követni.