A sportártalmak, vagy túlterheléses sérülések olyan egészségkárosodások, melyek a rendszeres testedzés, sportolás hatására lassan, hetek, hónapok, akár évek alatt alakulnak ki.
A sportártalmak a szövetek alkalmazkodási vagy gyógyulási képességét meghaladó ismétlődő, vagy halmozódó mikrosérülések hatására alakulnak ki. Az esetek döntő többségében elkerülhető bajokról van szó. Megfelelő sporteszközök, sportfelszerelés használatával, a helyesen, precízen végrehajtott sportági technika alkalmazásával, a fokozatosság elvének betartásával többségük megelőzhető. Vannak azonban olyan elváltozások, melyek az adott sportág mozgásanyagának természetéből fakadóan jönnek létre, (pl. a kenusok sok éven át gyakorolt féloldalas evezési technikája, bizonyos izomzati aránytalanságot eredményez, mely hosszú távon gerincferdüléshez vezet), elkerülhetőségük erőteljesen korlátozott. Az elváltozás csökkentése érdekében érdemes az adott károsodást kiváltó monoton mozgásforma ellensúlyozása kiegészítő sporttevékenység folytatásával.
A sportártalmak megjelenési formái:
  • Íngyulladás (tendinitis)
  • Ínhüvelygyulladás (tendovaginitis)
  • Nyáktömlőgyulladás (bursitis)
  • Porckárosodások
  • Fáradásos törések
    ###Az íngyulladás (tendinitis)

Az íngyulladás az inak gyulladásos elváltozása, amely lehet reumás vagy traumás eredetű. Az íngyulladás többféle módon jelentkezhet, kezelése akár hónapokig is elhúzódhat. Elsősorban túlzott terhelés vagy ismétlődő mechanikai erőbehatás miatt alakul ki, gyakori probléma sportolóknál, zenészeknél (teniszkönyök, golfkönyök).
A teniszkönyök az egyik leggyakoribb túlterheléses, a fokozott igénybevételéből eredő íngyulladás. Neve onnan ered, hogy a rendszeresen teniszezők 45%-ánál sportpályafutása során legalább egyszer kialakul, ám nemcsak teniszezés, hanem bármilyen más sport vagy fizikai megerőltetés (ásás, emelés, zongorázás, nehéz fizikai munka, dobóatlétáknál) következtében kialakulhat. A betegek többségében a domináns oldal az érintett. Alapjában a betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon. Teniszkönyök esetében a gyulladás főként azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik (feszítik) a csuklót és az ujjakat. A férfiaknál gyakoribb, főleg a 35-55 év közöttieket érinti. A teniszkönyök első tünete a fogásra, megfeszítésre történő fájdalom az alkar külső oldalán. A könyök külső oldala nyomásérzékeny lehet, megduzzadhat, az ízületi mozgások korlátozottak. Ez a fájdalom adott estben lesugározhat az alkarba, az ujjakba, adott esetben pedig akár a vállba is. Gyakori velejárója az izomgyengeség, amelynek következtében a sérült gyakran ejt le tárgyakat.
Kezelésekor a pihentetés, a fájdalmas terület tehermentesítése a cél, a kiváltó mozgásforma kerülésével, az ízület nyugalomba helyezésével. A nyugalomban tartást adott esetben egy izomszorító is segítheti. A fájdalom csökkenthető gyulladáscsökkentő krémekkel. A fájdalmak megszűnése után megkezdhető a gyógytorna. Súlyosabb esetben a műtéti beavatkozás javasolt, amelynek során meghosszabbítják a megrövidült hosszú alkarfeszítő izmot annak inas részén. Néhány hetes kímélet után teljes a felépülés.
###Ínhüvelygyulladás (tendovaginitis)
Egyoldalú megerőltetés hatására az ínhüvelyek begyulladhatnak. Ilyenkor az ínhüvely megduzzad és a csúszást segítő anyag összetétele is megváltozik. Ínhüvelygyulladás leggyakrabban az ujjak feszítő inaiban (kézháton) alakul ki. Főként olyan egyéneket érint, akik egyoldalú, monoton munkát végeznek a kezeikkel. Masszőrök, gépírók, pénztárosok, zongoristák jellemző betegsége.
Ínhüvelygyulladás következtében, az ínhüvelynek megfelelően spontán fájdalom jelentkezik. Az ujjak mozgatása igen fájdalmas. A beteg keze esetlenné válik. Az érintett terület nyomásérzékeny, meleg tapintatú, duzzadt. Az ujjak mozgatásakor (az ínhüvelyben lévő nyák megváltozása miatt) az ínhüvely felett hóropogásszerű dörzsölés tapintható.
Az ínhüvelygyulladás kezelésében, enyhébb esetben elégséges lehet a hidegvizes borogatás. Makacs gyulladás esetén ortopédiai kezelés válhat szükségessé. Ebben az esetben, az érintett végtagot 1-2 hétre sínezéssel nyugalomba helyezik. Fájdalomcsillapításként szükség lehet gyulladáscsökkentő szerek szedésére is. Krónikus, gyakran kiújuló esetekben fizikoterápiás kezelés is szóba jön a tünetek enyhítésére.
###Nyáktömlőgyulladás (bursitis)
A bursák (nyáktömlők) a csontos kiemelkedéseket fedik, azok kipárnázására szolgálnak. Testünkben körülbelül hetven különböző helyen találhatóak meg, az izmok és inak, csontok fölötti elmozdulását segítik elő. Elhelyezkedésükből és funkciójukból adódóan ki vannak téve különböző sérüléseknek, fertőződéseknek.
A bursitis egy adott bursa/tömlő gyulladását jelenti. A gyulladás kialakulhat hosszabb ideje tartó microtraumák hatására, vagy egy nagyobb sérülést követően is. Ekkor folyadék szaporodik fel a tömlőben, mely akár be is vérezhet. Az okok közé sorolható az adott ízület túlerőltetése is. Az ilyen típusú problémák egyrészt sportolóknál jelentkeznek, például teniszezőknél és golfozóknál, másrészt ismétlődő mozdulatokkal járó munkavégzésnél lépnek fel, például az ácsoknál, henteseknél, masszőröknél, stb. Leggyakrabban a könyökcsúcsnál és a térdkalács előtt fordul elő
A tünetek rendszerint hirtelen kezdődnek. A tömlő gyulladása helyi érzékenységet és duzzanatot okoz. Ha a közelben levő ízületeket mozgatja a beteg, az heves fájdalommal jár. Ha fertőzés okozza a gyulladást, akkor bőrpír is jelentkezik. Ha a bursitis huzamosabb ideig fennáll - főleg ismétlődő kis sérülések következtében -, akkor a fájdalom már nem olyan jelentős, a tömlő fala megvastagszik, duzzadttá válik, és a benne levő folyadék - ha megtapintjuk a tömlőt - "fluktuál", azaz hullámzik, lüktet.
A bursitis kezelése általában egyszerű. Jó hatásfokú az érintett terület pihentetése, rögzítése, a duzzanat csökkentése jegelés alkalmazásával. Fájdalom és a gyulladás csökkentésére a nem szteroid gyulladáscsökkentők használata hatékony lehet. Esetenként a kezelőorvos javasolhat fizikoterápiát vagy gyakorlatokat a terület izmainak erősítésére. Ezen kívül alkalmazhat kortikoszteroid gyógyszert a bursa gyulladásának enyhítésére. Ez gyors javulást eredményez, és sok esetben elegendő a teljes gyógyuláshoz. Ritkán előfordul, hogy a bursát műtéti úton lecsapolják.
###Fáradásos törés
A fáradásos törések a sportsérülések közel tíz százalékát teszik ki. Bár a futók körében a leggyakoribbak, sok más sport – például triatlon, torna, balett - gyakorlása során is előfordulhatnak, elsősorban a 18-25 év közötti korosztálynál. A fáradásos törések legnagyobb része az alsó végtagot érinti, többnyire a sípcsontban vagy a szárkapocscsontban keletkeznek, ritkábban a lábközépcsontokban, a sarokcsontban, a combnyakban illetve a medencében.
A „normális” csonttöréssel szemben a fáradásos törés esetében nem külső behatás okozza a törést, hanem a csontot érő nagyfokú terhelés. Ez a terhelés általában ismétlődő, hosszabb időszakon át tartó, de előfordulhat fáradásos csonttörés egyszeri, extrém terhelés következtében is. A fáradásos törést szenvedő sportolók sokszor számolnak be arról, hogy a törést megelőzően hirtelen megnövelték edzésmennyiségüket, vagy változtattak addigi edzésmódszereiken, például növelték az intenzitást vagy új, szokatlan felszínen edzettek.
A terhelés hirtelen emelése mellett az alábbi tényezők növelik a fáradásos törések valószínűségét:
  • Fáradt izomzat: A csont környéki izmok segítik a futómozgás során a csontokat az őket érő terhelés elviselésében. Ha az izmok fáradtak, több teher jut a csontokra.
  • Edzetlenség: Ha izmok alapból gyengék illetve hamar elfáradnak, akkor a testmozgás alatt szintén nem tudják megfelelően tehermentesíteni a csontokat.
  • Biomechanikai problémák: Ezek sokfélék lehetnek, egy kutatás szerint például a túlzottan lapos talp kimondott rizikófaktor, de ide sorolható egy-egy különösen gyenge izomcsoport vagy túlságosan merev ízület is.
  • Hirtelen testsúlynövekedés.
  • Rossz cipő: Kemény talajon használt megfelelő csillapítás nélküli cipő növelheti a kockázatot.
  • Nők: A nők csontjai általában gyengébbek, mint a férfiaké, és az ő esetükben a csontritkulás esélye is nagyobb.

A csontjaink képesek az őket érő terheléshez alkalmazkodni, annak hatására saját szerkezetüket is át tudják alakítani, meg tudják erősíteni. Ehhez azonban időre van szükségük. Csontjainkban általában párhuzamosan zajlik - és egyensúlyban van egymással - a régi csont felszívódásának valamint az új csont képzésének a folyamata. A probléma akkor jelentkezik, ha a terhelés olyan mértékű illetve gyakoriságú, hogy az egyensúly eltolódik a lebontó folyamatok irányába, és így a csont az őt alkotó csontszövetek felszívódásának következtében meggyengül. Az ilyen, meggyengült szerkezetű csonton sokkal könnyebben alakulnak ki apró, un. mikrorepedések, melyekből aztán bekövetkezhet a csont részleges vagy teljes törése is.
A fáradásos törések felismerése nem könnyű feladat, a tünetek sokszor nem egyértelműek. Az érintett sportolók általában a terhelés során jelentkező erős fájdalomra panaszkodnak az érintett csont környezetében, mely fájdalom pihentetés hatására csökken. Későbbi fázisban - azaz további erőltetés után - a fájdalom fokozódik, a futást követően egyre tovább tart, míg végül már nyugalomban is jelentkezik. Jellemző, hogy a fájdalom az érintett csontban egy bizonyos ponton jelentkezik, ami nyomásra is érzékeny és sokszor vörös és duzzadt is. Fontos, hogy ha ilyen fájdalmat érzünk, ne folytassuk a terhelést, mert teljesen áttörhetjük vele a sérült csontot. A fáradásos csonttörés felismerését tovább nehezíti, hogy az első 4 hétben az a röntgenfelvételeken gyakran még nem észlelhető, ebben a szakaszban csak CT-vizsgálattal, MRI-vel illetve szcintigráfival (izotópdiagnosztikai eljárás) lehet a törést megállapítani. Maga a diagnosztizálási folyamat sokszor elhúzódik, mivel a diagnosztizálás során általában sok egyéb lehetőséget kell az orvosnak kizárnia, mielőtt a fáradásos törés kétséget kizáróan beazonosítható. A szükséges kezelés nagyon eltérő lehet a fáradásos törés jellegétől és az érintett csonttól függően. Sőt, ugyanazon csont esetében is igen eltérő kezelést igényelhet a fáradásos törés attól függően, hogy a csont mely részén következett be. Jellemzően akkor alkalmazzák a műtéti eljárást, ha már áttört és elmozdult a csont, ekkor ezt a műtét során rögzítik.
###Porcsérülések
A térdízület a testünk legnagyobb és egyik legbonyolultabb ízülete, és ez sérül, károsodik a leggyakrabban. A térdízület károsodása során porcsérülés következhet be, mely jelentheti a porcgyűrűk sérülését, de a porcfelszínek sérülését is.
A térdben kétféle porc található. Az egyik a félholdporc (meniscus), jelentősége, hogy nagyobb felületen feküdjön fel a combcsont gömbölyű ízfeje. Ezáltal csökken az ízületi porcot érő nyomás és a terhelés jobban eloszlik. A másik az üvegporc (hyalin porc), mely a legtöbb felszínt borítja, nyomásszilárdsága nagy, állaga rugalmas. A porc károsodása után többnyire a sérült oldali ízületi rés erősen fájdalmassá válik, fokozatosan duzzanat alakul ki. Ha a sérült porc beakad, az ízületet nem lehet teljesen kinyújtani. Krónikus esetben terhelési, mozgási és rotációs fájdalmak jelentkezhetnek. A mozgó porcrészlet vagy a ciszta érzékelhetővé, tapinthatóvá válik. A meniscus sérülése esetén a sérült végtag tehermentesítése, felpolcolása és jegelés, borogatása ajánlott. A diagnózis felállításához a fizikális vizsgálat mellett röntgen, esetleg MR-felvétel szükséges. A meniscus sérülésének kezelése artroszkoppal történik, mely után a gyógytorna minden esetben indokolt.
Az ízületeket borító porc, az üvegporc betegsége, sérülése vagy gyulladása esetén kialakul a porc defektusa, a porchiány, mely nem az egész ízület porcborítását érinti, hanem egy kisebb körülírt területen jelentkezik. A sérülés többnyire valamely csavaró mozgás mellett fennálló nagy erejű erőbehatás, ütés következménye, mely vagy csak a porcnál vagy a porc és az alatta elhelyezkedő csontnál is sérüléseket okoz. A sérülést követően az adott, károsodott ízület megduzzadhat, és csak hetek, hónapok után apad le. Az ízület terhelése sokszor később sem áll vissza az eredeti szintre. Rendszeres az ízületek elakadásának érzése, ízületi zár létrejötte. A diagnózis első lépése a fizikális vizsgálat, melynek célja az ízületi mozgások fájdalmas tartományainak felderítése, az érintett végtag tengelyállásának, az ízület stabilitásának, és a környező izmoknak alapos vizsgálata. Általában mindkét alsó végtagról röntgen felvétel készül, illetve szükség esetén MR- felvétel. Kezelési lehetőség a sérült végtag nyugalomba helyezése, jegelése, felpolcolás, valamint porcerősítők, gyulladáscsökkentők szedése ajánlott. Többnyire az ízület panaszos marad, ezért műtétre lehet szükség, mely után a teljes funkció-visszanyerés érdekében gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornaprogram szükséges.
Az ízületi porckopás, a porcdegeneráció éveken keresztül kialakuló állapot, mely idősebb korban jelentkezik. A porckopást a porcsejtek regenerálódási képességének hiánya, kisebb körülírt porcsérülések, porcleválás, vagy a térdben a meniscus gyűrű szakadása eredményezhet, mely során a súrlódásmentes mozgását biztosító porc teljesen eltűnik. Többnyire a porcdegeneráció a csípőt, a térdet, a vállat, a bokát és a könyökízületet érinti. Az ízület gyakran nehezen kezd el mozogni, deformálódhat, duzzadt lehet, az ízületi mozgások az idő előrehaladtával erősen beszűkülnek, illetve fájdalmassá válnak. A sérülést követően a diagnózis felállításához fizikális vizsgálat és röntgenfelvétel szükséges. Kezelése elsőként a fájdalom és a gyulladás csökkentésével kezdődik nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, porcerősítő gyógyszerekkel és az ízületbe adott injekciókkal. Súlyosabb esetben műtéti megoldás szükséges, mely lehet arthroscopos megoldás, úgynevezett ízületi kitakarítás, kimosás vagy az ízületi tengelyeltérések korrigálására műtétekkel. A műtétet követően nagy hangsúlyt kell fektetni az ízületek fizikoterápiájára, kizárólag gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornaprogramra és a fürdőkezelésekre, melyek lehetővé teszik a teljes funkció visszanyerését.
Óvjuk egészségünket rendszeres mozgással, óvjuk egészségünket megfelelő mozgással!

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.